„Évek óta szedek antidepresszánst és nem gyógyultam ki a pánikbetegségből. Mikor lesz már vége? Mikor leszek már jól? Lehet nem jó nekem ez a mostani gyógyszer?” Megszokott mondatok az önsegítő csoportokban és a magánrendelésemen. Tényleg a gyógyszerekkel van a baj? Miért van az, hogy antidepresszáns (és szorongáscsökkentő) kezelés mellett is megmaradhatnak a tünetek egy része?
Hogy erre válaszolni tudjunk, lépjünk hátra egyet és nézzük meg, mi is a szorongás, honnan is ered. (itt természetesen nem a szervi, pl. pajzsmirigy problémák okozta szorongásra gondolok)
A szorongásos betegségek genetikai és környezeti tényezők együtthatásának köszönhetően jelennek meg. Ezért lehetséges az, hogy valakinél egy autóbaleset hatására kialakul a szorongás és van, akinél nem. A genetikai hajlam stressz (munkahely, haláleset, személyközi konfliktusok, kábítószerek) hatására aktivizálódik és előtörnek a szorongásos, pánik, vagy kényszeres tünetek.
A stressz talaján megjelenik az egyébként teljesen természetes vegetatív „üss, vagy fuss” reakció is, ami emelkedett kortizol és adrenalin szinttel jár együtt. Szorongásos kórképeknél a csökkent ingerküszöb hatására ez az emelkedett hormonszint krónikussá válik és (valószínűleg gyulladásos folyamatokon keresztül, bár ez nem bizonyított) kihat az agyi ingerületátvivő (szerotonin, noradrenalin, dopamin, GABA) rendszerekre. Az antidepresszánsok, szorongáscsökkentők ezekre a rendszerekre hatnak.
DE! Csupán gyógyszeres kezelés hatására vajon jobban ki tudok állni magamért a munkahelyemen, hatékonyabban tudom-e képviselni a határaimat a mindenbe is beleszóló szüleim felé, vagy el tudom-e fogadni, hogy a gyermekkori bántalmazásaimért nem vagyok felelős? Nyilvánvalóan nem…
Itt jön be a pszichoterápia, amit gyakorlatilag nem lehet megúszni. A relaxációs technikák, a légzésgyakorlatok, a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a traumaterápiák (EMDR, Brainspotting) mind a segítségünkre lehetnek.
Itt jegyezném meg, hogy gyakori jelenség, hogy a kliens külső hatásra kiszabadul az aktuális fojtogató helyzetből, megszűnnek a tünetei, „gyógyulttá” nyilvánítja magát, majd a következő stresszhelyzetnél értetlenül áll az újra megjelenő szorongásos tünetegyüttes előtt, hiszen ő már „túl van” ezen. Attól viszont, hogy elköltözik az idegesítő szomszéd, vagy kirúgják a munkahelyről az undok kolléganőt, mi még nem tettünk semmit a lelki ellenállóképességünk fejlesztéséért, tehát ugyanolyan védtelenek vagyunk a felmerülő problémákkal szemben.
A fájdalmas igazság az, hogy amíg a testi tünetek szintjén mozgunk és a (kivizsgált, negatív leletes) fejfájás, szédülés, gyomorproblémák megoldására keresünk tuti tippeket, addig egy helyben toporgunk. Mélyre kell menni, a lelki bugyrokba. Kitartóan kell ismerkedni önmagunkkal, a gondolkodásunkkal és újra közel kell engedni magunkhoz az érzéseinket. Ezt minél korábban belátjuk és elfogadjuk, annál hamarabb élhetünk teljes és boldog életet.
A blogbejegyzést Leniczki Csilla (Pszichológus) küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Komment írása