Search a listing

Pár- és családterápia - módszerismertetés

​A családterápia olyan pszichoterápiás módszer, amely megpróbálja feltárni és enyhíteni a család rendszerén belül aktuálisan összefonódó érzelmi problémákat úgy, hogy a családtagoknak segít a diszfunkcionális kapcsolati mintákat megváltoztatni. Ennek érdekében az „itt és most” megjelenő kapcsolati viselkedésre irányítja a figyelmet. Számos családterápiás irányzat létezik. Közös bennük a rendszerszemléletű megközelítés. A terápia gyakorlatára az egyes irányzatok ötvözése jellemző.

Párterápia

​Módszerében nem tér el a családterápiától. Párterápiának szokás nevezni, ahol csak a párkapcsolat tagjai vesznek részt, csak a párt érinti a probléma (pl. szexuális problémák), vagy ahol még nincsenek közös gyermekek a kapcsolatban.

Családterápia lényege

A családterápia célja, hogy elősegítse a család diszfunkcionális mintáinak megváltoztatását, adaptívabb új viselkedésminta kialakítását, új családi egyensúly megteremtését. Pozitív módszer, amely a család erőforrásaira épít. Alapgondolata, hogy a család minden tagjának megvan a sajátos szerepe a probléma kialakulásában. Pozitív átkeretezéssel mutat rá az adott helyzet jó oldalaira, hibáztatás és bűnbakképzés nélkül. A közös felelősség hangsúlyozása pozitív értelemben történik, változásorientált, jövőbe mutató attitűddel. A terapeuta nem gyógyító, hanem kíváncsi, aktív közvetítő, aki elősegíti a család problémáinak megoldását.

A családterápia jellemzői - hogyan zajlik a folyamat

A családterápiák időhatárosak, jellemzően 12-15 alkalmat vesznek igénybe, a probléma típusától és súlyosságától függően. A terápiás találkozók általában kéthetente, a szakember és a pár, illetve a családtagok részvételével zajlanak. A találkozók másfél órásak, hosszabbak az egyéni terápiában megszokottnál, mivel fontos, hogy meg tudjon jelenni az összes családtag szempontja és a köztük lévő interakció is. 

A családterápiát ideális esetben kettős vezetéssel, ko-terápiában, egy férfi és egy nő terapeuta végzi. A családterapeuták a változás elősegítése érdekében különféle eszközöket, helyzetgyakorlatokat, otthon elvégzendő feladatokat alkalmaznak. Ilyen például a családfa (genogram), a családszobor, a szerepcsere, kommunikációs technikák, stb.

Az első néhány ülésen, a problémák közös megbeszélése után, konkrét terápiás célt jelölnek ki. Az elkövetkező alkalmakon ennek a célnak az eléréséért dolgozik a család, a terapeuta támogatásával. Közösen feltárják a családi minták és kapcsolatok történetét, elemzik a családban már működő problémakezelési technikákat, átgondolják a lehetséges megoldásokat. Legtöbbször 8-10 találkozás elegendő a javulásként megjelölt változás beindulásához. A terápiás cél elérésével, a változások számbavétele után lehetősége van a családnak új terápiás célt kitűznie, amire szintén szerződést kötnek. Amennyiben úgy vélik, hogy a családterápia eredményének hatására nehézségeiket megoldották vagy már önállóan is tudják ezeket menedzselni, akkor a terápiát lezárják.

Milyen pszichés zavarok kezelésére alkalmazható?

A pár- és családterápia párkapcsolati nehézségek, házassági problémák esetében ajánlott, illetve a gyermekeknél jelentkező magatartási, tanulási, pszichoszomatikus rendellenességeknél is hatékony változtatási eszköz lehet.
​
​Lehet önálló terápiás módszer vagy kombinálható egyéb terápiás formákkal. Kiegészítheti egyik vagy másik családtag egyéni terápiáját annak különböző fázisaiban. A családterápiát és az egyéni terápiát ugyanaz a szakember egyszerre nem végezheti.
Javasolt minden olyan esetben, ahol a pszichés probléma a kialakult családi helyzettel függhet össze, ill. amikor a tünethordozó a gyermek, vagy a serdülő. Illetve jelentősebb párkapcsolati, családi krízis, veszteséghelyzet kapcsán. 

Családterápia javasolt az alábbi pszichés zavarok kezelésénél:
  1. Házassági, párkapcsolati problémák
  2. Szexuális diszfunkciók
  3. Evési zavarok: anorexia, bulimia
  4. Ürítési zavarok: funkcionális encopresis, funkcionális enuresis
  5. Gyermekkori asthma
  6. Szenvedélybetegségek
  7. Szorongásos zavarok: pánik szindróma, fóbiák
  8. Krízishelyzet: pl. Válás; szuicid kísérlet

Családterápiát végezhet:

  • Magyar Családterápiás Egyesület által igazolt, családterapeuta módszerspecifikus képzettséggel rendelkező klinikai szakpszichológus, pszichológus, orvos, szociális munkás, szociálpedagógus, pedagógus, pasztorálpszichológus, mentálhigiénikus, védőnő, lelki-gondozó felsőfokú alapdiplomával rendelkező szakember.

Családkonzultációt végezhet:

  • Magyar Családterápiás Egyesület által igazolt, családi-tanácsadó képzettséggel rendelkező más felsőfokú alapdiplomával rendelkező szakember.

Irodalom:

Szőnyi Gábor (szerk.) 2015 A pszichoterápia tankönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Biró-Komlósi (szerk.) 2001 Családterápiás olvasókönyv I. kötet. Animula Kiadó, Budapest.

A blogbejegyzést Sinkó Dóra (Pszichológus) küldte be. Kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

Kiemelt szakemberek a témában

Komment írása

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató