A konzervativizmustól a hedonizmusig és perfekcionizmusig - klasszikus és új párválasztási trendek

Evolúciós motivációk

Evolúciós szempontból mindkét nem legfontosabb érdeke a sikeres reprodukció, ezért úgy a férfiakra, mint a nőkre jellemző, hogy a lehető legjobb géneket, vagyis az elérhető legjobb párt keresik. Azonban - kis túlzással - a férfiak elsődleges érdeke a lehető legtöbb és legjobb reproduktív potenciállal rendelkező (tehát szép, valószínűleg egészséges utódokat szülő) pár számára nemzeni gyermeket. A nők számára a „távoli, friss” gének szerzése ugyanúgy fontos érdek a hasonló gének halmozódásából fakadó rendellenességek elkerülése végett – például ismert tény, hogy nők gyakran jobban vonzódnak idegenekhez. Ugyanakkor a nő számára az utód felnevelése egész életen át tartó feladat, így számukra a poligámiánál jóval fontosabb érdek, hogy párjuk megfelelő erőforrásokkal rendelkezzen az utódok felneveléséhez, és valóban velük is maradjon hossz távon egy sikeres nevelésben, gondoskodásban részt véve.

Leegyszerűsítve: míg a férfiak érdeke a szép nők meghódítása, a nőké – komoly kapcsolat keresése esetén, gyermekvállaláson gondolkozva – az intelligensebb vagy jómódú, akár kevésbé jóképű, de viselkedése, megbízhatósága alapján jó apának számító társ találása. Ugyanakkor ezeknek a „klasszikus” evolúciós szempontoknak a családalapításban, utódgondozásban kiemelt a jelentőségük, hiszen a nőknek tudnia kell, hogy a férfi vele marad-e, számíthat-e rá. Ezért ilyenkor a társas komfort és a kiszámíthatóság lesz a legfontosabb. Fontos persze kiemelni, hogy az összehasonlító kutatásokban mindig az egyes csoportok átlagai közötti különbségről beszélünk, tehát óriási egyéni különbségek, bizonyos esetekben akár ellenkező tendenciák is elképzelhetőek.

Társadalmi változások és „konzervvélekedések”

Egy klasszikus közösség - például egy kisebb falu lakossága, ahol mindenki élete ismert lehet egymás számára, és minden személyes változást gyors társas visszacsatolás, nem ritkán megítélés kísér – erősen meghatározhatta, mit illik egy férfinek és egy nőnek, a poligámia komoly fékrendszereként működve. Érdekes, hogy míg a közösség jelensége rengeteget változott, többen élnek nagyvárosokban, kialakultak online közösségek, családok maradhatunk száz kilométerek távolságából, rengeteg klasszikus vélekedés rögzült. Valahogy a férfiaknál még mindig inkább elfogadott, sőt elismert a párváltogatás, addig sok nőt – aki ebben egyenlő viselkedésmintákat hoz – a mai napig gyakran ferde szemmel néznek.

Társadalmi változások és átalakult flörtölés, párválasztás

A hasonló vélekedések és az evolúciós szempontok mellett rengeteget változtak, izgalmas fordulatot vettek a párválasztási szokások. Ennek egyik oka a fogamzásgátlás megjelenése és elterjedése, amely miatt már kapcsolódik össze a szeretkezés és a várandósság. Ez lehetőséget adott a nagyobb szexuális szabadságra, a nők pedig a férfiakhoz hasonló mintákat próbálhattak ki. Hatalmas változást jelentenek válások, amelyeket régen szörnyű házasságokban is elítéltek. A házasságok száma csökken, a válásoké viszont harminc éve ugyanolyan, tehát arányaiban egyre több házasság bomlik fel. Így hasonló trendek jelenhetnek meg, mint például, mikor valaki 40 éves kora körül munkakört vált – hiszen sokan úgy érezhetik, könnyebb új úton elindulni, mint egy elromlott kapcsolatot helyrehozni. Változtak a hierarchiaviszonyok is. A felsővezetői szinteken, fizetésekben, autoriter rendszerekben sajnos sokszor diszkriminálják a nőket, és óriási társadalmi probléma a molesztálás, amely a nők 9%-át érint.  Ugyanakkor lényegesen több nő szerez diplomát, komolyan képzi magát, tudatosan, önállóan viszi az életét, a közép- és alsóvezetők közt egyre több nőt találni, a régi függőség ritkán elfogadott már.

Vonzalom és arcokba zárt történetek

Jelzések, a vonzalom vagy az arcban megtalált személyes történet alapján még mindig a férfiak kezdeményeznek inkább, úgy a szépség, mint máskor az elérhetőség vagy a társ megtalálásának irányában. A nők még mindig jobban tudatában vannak a helyzet finomságainak, komplexen mérlegelnek, bár néha pillanatnyi vonzódásuk még a férfiakénál is hevesebb helyzeteket sarkall. Természetes maradt azonban, hogy hacsak egy férfi a határokat átlépve nem erőszakoskodik, párválasztásban a nők döntenek. Természetesen, míg régebben csak a férfiak nézhették meg a szép nőket, napjainkra ez is megváltozott, senki semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy nő végigmér egy férfit. Tehát különösen flörtölésénél a nők is keresik az attraktív férfiakat, de családalapításnál más szempontok dominálhatnak – mindkét nemnél.

Szerepnyomás – hedonizmus és élménykeresés

A szerep a társadalomban való részvétel egyesített formája. A szerepeket a komplementer szerep határozza meg. Tehát akkor férj valaki, ha van felesége, vagy akkor egyetemista, ha egyetemre járhat. Mindkét nem nagyon komoly szerepnyomás alatt van. A századfordulós érában a szexualitás és önérvényesítés tiltott volt, inkább tekintélyelvű szerepleosztásokkal találkozhattunk. Napjainkra azonban a „társadalmi felettesén” megváltozott: a jelszó „élvezz és érvényesülj”. Sokkal nagyobb teret kap tehát az individualizmus, az élménykeresés és önmagunk megvalósításának vágya, amely gyakran kényszerré alakul.

Egyre fontosabb motiváció az élménykeresés: mivel az élmények elért eredménynek számítanak – így a hangulat, az optimális aktivizáltság és gyakran az önértékelés fenntartó tényezőjévé válnak. Ez a párkapcsolatok szempontjából amiatt érdekes, mivel tudjuk, egy beragadt helyzetben az egyik gyakori változtatási mechanizmus a „trianguláció” tehát egy harmadik fél bevonása. Panaszkodunk családtagjainknak, bevonunk egy párterapeutát, de egyre gyakoribb lépés az automatikus mással flörtölés, félrelépés. A párkapcsolati válságok okaként vagy még inkább tüneteként egyre gyakrabban jeleni meg a hűtlenség.  Ennek természetesen számos oka van, így az alacsony szintű elköteleződés a párok között, egy jobb kapcsolatra vágyás, a kisebb ellenállás irányába mozdulás, a sérült önértékelés „felpolcolás”, de a biztonságkeresés klasszikus igénye mellett mindkét nemben egyre óriásibb igény az élményszerzés.

Romboló tökéletességre törés

A mindent átható tökéletességre elvárása magunkkal szemben egyre komplexebb nyomás alá helyez minket. Míg a századfordulón elég volt, ha a férfi megteremti a család anyagi biztonságát és nem kicsapongó, manapság a nők számára jogosa elvárás a párjuk empátiája és kommunikációs készsége. A férfiak pedig amellett, hogy a csinos, vonzó nők társaságát keresik, fontos szempontonként határozzák meg azt is, hogy okos, intelligens legyen a párjuk. Az igény, hogy nem csak vonzó, de intelligens párt szeretnénk találni egyrészt jogos, másrészt viszont ugyanazok a perfekcionista, tehát „tökéletességmániás” elvárások jelennek meg párválasztáskor, mint önmagunkkal szemben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyén, a társadalom és a kapcsolat szintjén is erősödik a kontrollmánia. Ennek eredményei a szimmetrikus játszmák, vagyis mikor a két fél egymással rivalizál. Egyformán erősek, de mindenki jobb akar lenni a másiknál. Gyakran összemossuk tehát önmagunkkal szembeni elvárásokat és az önelfogadást a partnerünk elfogadásával.

Veszély és esély

Érdemes emellett a nyomás mellett külön figyelemmel lenni a kapcsolati rizikóperiódusokra. Ilyen az elköteleződés periódusa, első gyermek születése, a gyerekek kamaszkora, az életközépi válság, a kirepülés és újra egymásra találás. Akik tudják, hogy érték már kapcsolati traumák vagy bizonytalan kötődési mintával élnek, számolhatnak avval, hogy „tiszta látásra” lesz szükségük.

S legalább ilyen fontos tudunk, hogy még mindig védőtényezők egy kapcsolatban: az összeillés, a tisztázott kapcsolati alap, a bizalom, a közös hosszú távú célok és a jó szexuális élet.