A kérdés
22 éves egyetemista vagyok. Szakot váltok orvosiról, mert nem bírom. A szüleim nem támogatnak. Anyukám tömi magába a nyugatót (kiskoromban is állandóan ettől volt zombi), és esténként felhív, azzal hogy tönkreteszem az életét. Apukám szerint selejtes vagyok, azt mondta nem érdekli az életem. Kiskoromban apának nagyon sokszor eljárt a keze, vagy a nadrágszíjat vette elő. Anyukám vagy zombi volt( nem reagált ha szóltam, kérdeztem, rám sem nézett), vagy sírt, hogy milyen rossz élete van apukám miatt, meg miattam, mert sosem akart ilyen gyereket. Anyukám úgy képzeli, hogy befejezem az orvosit, utána hazaköltözök és a környéken fogok dolgozni. Én mást szeretnék, máshogy képzelem az életem. Idegileg nem bírom..Minden egyes beszélgetés után órákig sírok, csapkodok, van hogy én is gyógyszerhez nyúlok. Jobban szeretem magam annál, hogy ezt bárkitől is elviseljem. Viszont ők a szüleim...Mennyire helytelen/ elítélendő, ha minden kapcsolatot megszakítok velük a saját lelki nyugalmam érdekében?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, nem, önnek nem kell tűrnie, hogy most, felnőtt korában is bántalmazzák vádaskodásokkal, szidalmakkal. Az sem ördögtől való, ha megszakítja velük a kapcsolatot - már ha nem talál egyéb megoldást, arra, hogy megvédje az önbecsülését és nyugalmát az ő szenvedésüktől (anyukája), agressziójuktól (apukája), és az önre nehezedő nyomástól. Nem biztos, hogy a kspsolat megszakítása segíti a legtöbbet, lehet, hogy esetleg az, ha valamilyen módon konfrontlódik velük, és kifejezi saját akaratát, megbántottságát, és szándékát arra, hogy nem veti alá magát az ő akaratuknak. Ajánlom figyelmébe ezt a könyvet: https://www.libri.hu/konyv/susan_forward.mergezo-szulok.html, amelynek részletes ismertetését itt olvashatja: https://mindsetpszichologia.hu/2017/07/26/gerhatreka-destruktiv-rokoni-kapcsolataink-mergezo-szulok-i-resz1/ és https://mindsetpszichologia.hu/2017/08/23/mergezo-szulok-hogyan-nyerjuk-vissza-eletunket/. NE tekintse útmutatásnak a könyvben leírtakat, inkáb gondolatébresztőnek - sok továbbgondolni valót fog találni benne. És persze személyes segítséget is kereshet egy pszichológusnál. Elég nehéz, kritikus helyzte lehet a szakváltás, pláne így, hogy családi ellenszélben kell ezt megtennie - és akkor még nagyon (túlságosan) finoman és lágyan fogalmaztam... Üdvözlettel: Biró EszterKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
