A kérdés
Tisztelt Doktor Úr/Nő! Nem akarok oldalakat irni, pár mondatban megpróbálo leirni a problémám. Sajnos az utóbbi időben mindent nagyon a lelkemre veszek, sokáig képes vagyok minden apró dolgon évődni, és minden nagyon mélyen érint. Itt a megbántásokat és a felém irányuló megnyilvánulásokra gondolok. Minden nagyon tud bántani, és ilyenkor teljesen magam alatt vagyok. Régebben volt egy olyan , hogy akkor is ilyen rossz hangulatban voltam és napokon keresztül nehezen vettem a levegőt és úgy éreztem , megfulladok. A mai napig nagyon félek attól, hogy az ilyen időszakokban megint elkap ez az ” állapot” . Borzasztóan feszültnek érzem magam, és állandóan csak ez az állapot jár a fejemben. Kezdek most már aggódni, hogy mi lesz igy ezután. Ön mit javasolna, mit tegyek, mit változtassak az életemen. Ez mellett boldog családi életünk van. Nem értem magam, amikor ilyen dolgokkal foglalkozom, miért is teszem. Sajnos ehhez az is hozzá tartozik, hogy minden nap napközben egyedül vagyok itthon, beteg édesanyám ápolom, és ez a senkivel nem kommunikálás is a hátrányomra van. Köszönöm válaszát!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező ! Kezdem levele végével a válaszadást: Jól látja, hogy problémáinak egyik melegágya az is, hogy sokat van egyedül és stresszes állapotban. Ugyanis beteg embert ápolni nem könnyű feladat, hiszen felmerülhetnek mindenféle gondolatok a halállal, tehetetlenséggel, vesztességgel, kapcsolatrendszerekkel...kapcsolatban. Sokszor ez megmozdít valamilyen régi félelmet, ott felejtett sebet, ami elkezd dolgozni. Mindenképpen jó lenne ezekről valakivel beszélni, ha nincs barát, társ vagy rokon a közelben, akkor szakemberrel, sőt vannak beszélgető csoportok is a (lehetséges )vesztességek feldolgozásával kapcsolatban. A beszélgetés, kibeszélés nagy segítség, ha nem megy a beszélgetés, vannak művészetterápiás csoportok is, melyek szintén igen hasznosak tudnak lenni. Ugyanakkor az ápolás kiégést, fáradtságot is okozhat, amikor az ember eleve sokkal érzékenyebb, más dimenziót kapnak egyes addig akár jelentéktelen ingerek. Lehet, hogy jobban magára van hagyva, mint szeretné és ez elfojtott haragot von maga után, ami sértődékenységben és túlérzékenységben nyilvánul meg. Konkrét példán keresztül könnyebb lenne látni az egész folyamatot. Levele első része pedig arról szól, hogy nem először van ilyen állapotban,jó lenne átgondolni, hogy először mikor kezdődtek a tünetei, milyen gondolatok előzték meg. Az az eset miben hasonlított a mostanihoz és mivel azt mondja, hogy akkor leküzdötte valahogyan a szorongásait, vizsgálja meg hogyan sikerült ez akkor. Ugyanis sokszor hajlamosak vagyunk csak a problémákra fókuszálni és nem vesszük észre erősségeinket és eredményeinket. Leírása alapján több szintű szorongásról van szó, mert nem csak attól szorong ami most foglalkoztatja, hanem attól is, hogy a régi állapot megismétlődik. Ha ezt az állapotot nem kezeli időben nagy valószínűséggel a probléma megnövekszik és egy idő után testi tünetek is társulhatnak hozzá, sőt depresszív folyamatok is elindulhatnak a teljes kimerültség, feladás minden jelével. Jól tette, hogy írt és ezáltal Ön is elkezdett gondolkodni az összefüggéseken, lehetőségeken, kérem ne álljon meg itt és keressen első körben feltöltődésre szolgáló helyszíneket, foglalatosságokat, majd a szorongás eredetét vizsgáló lehetőségeket. Jobbulást és sok erőt kívánok !Kiemelt szakemberek a témában
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
