A kérdés
20 éves nő vagyok,2 szülővel és 2 fiútesóval élek. Én egy idegennek érzem magam ebben a családban. Főleg anyámmal rossz a kapcsolatom, olyan, mintha nem lenne anyám. Ezeket mondta: "nekem nem vagy a lányom" , "tönkreteszed az életünket" "nem lesz belőled senki" "ha tudnák az emberek ,hogy milyen vagy nem lennének barátaid, álszent vagy" "beteg vagy, pszichiátrián a helyed"! Nem lehet beszélni vele, folyton kiabál, bánt, hibáztat mindenért. Anyám rivalizál velem, irigy ,hogy vannak akikre számíthatok, ha éhezek adnak kaját, ha összetörtem, megvigasztaltak, tartották bennem a lelket stb. Úgy érzem, rosszat akar nekem, tönkre akarja tenni az életemet. És előbb utóbb valóban a pszichiátrián kötök ki.. Két kérdésem lenne: -Ha elköltözöm, és magam mögött hagyom a családomat, lehet család nélkül boldog élet? -Vagy lehet javítani ezen a reménytelen kapcsolaton? Valaha "lehet nekem anyám", eltudom fogadtatni magamat vele" fog engem szeretni? Nekem mit kell tennem ,hogy "legyen anyám"????A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Sajnos előfordul, hogy a szülő rivalizál saját (felnőtt) gyermekével, és sikereit saját fenyegetettségének éli meg. De az is lehetséges, hogy valami egészen más, mély konfliktus húzódik meg a háttérben. Egy biztos: senkinek sem válik hasznára, ha ilyeneket mondanak neki, ezek a szavak nagyon bántóak tudnak lenni, és komoly sérüléseket okozhatnak, még akkor is, ha a pillanat hevében, dühből, és nem komoly szándékkal hangzanak el. Ön sem érdemli meg, hogy ilyeneket vágjanak a fejéhez, hiszen minden bizonnyal egyik állítás sem felel meg a valóságnak. 20 évesen már biztatnám arra, ha lehetősége van, költözzön el a szülői házból, és kezdje meg önálló, felnőtt életét. A megromlott fiatal felnőtt - szülő viszonyban ez gyakran hoz pozitív változást, a távolság, az új határok kijelölése jó hatással lehet kapcsolatukra, és Önt is kiszabadítja a felnőttként is gyerek státuszban ragadástól, és a mindennapi megszégyenítés nyomasztóterhétől. Biztos vagyok abban, hogy nem kell majd család nélkül élnie, hiszen mikor már rendeződött az új helyzet, kialakult az új rendszer, általában elszállnak a fellegek. De ehhez szükséges, hogy kijelölje a pontos határait, és megvédje azokat: Eddig jöhetsz, ezekben még véleményt mondhatsz, de ezekben már nem. Minden családi életciklus váltás krízissel, viharzással jár, és ezt - jó esetben - új egyensúly követi. Ha úgy érzi, ezek után is nehezen rendeződik a viszonya édesanyjával, érdemes felkeresnie egy szimpatikus pszichológust. Kitartást és sok sikert kívánok!Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
