Search a listing

realitás

Czimmerman Edit
Czimmerman Edit 2015. április 28.

A kérdés

üdv, a kérdésem az lenne, hogy miképp ítélhető meg a realitása egy adott problémának. annyi világos, hogy mindenki számára más és más fokú gond az elviselhető az eltérő háttér, környezet, nevelés, genetika stb függvényében. és itt kb meg is szűnik a "realitás" kérdése.. de ha egy egyén nehezebben visel vmit, míg más könnyebben, és szembesítve van azzal, h miért nem nehéz, mégse tud úgy viselkedni, ahogy a megértés és befogadás által egyértelmű lenne, akkor azért hol kell keresni a megoldást? minden bizonnyal ez elég összetett lehet szintén egyéntől függően. de miért nem tud az egyén segíteni magán? ha mindennel tisztában van? értem, hogy ilyenkor a cselekvés a legjobb megoldás, és tenni, amit szeret, hogy az elégedetté tegye. de mit tehet, ha ezt megteszi, és nem elég? mi hiányzik az emberből, hogy tudjon boldog lenni? vagy egyszerűen mindig hiányol vmit természetéből adódóan?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Levélíró! Egy adott probléma realitása- ahogyan kérdésfeltevésében is írja- valóban kérdéses. Mindenkinek megvan a saját igazsága. Mindenki saját szemüvegén keresztül szemléli a világot, önmagát és másokat is. Kissé nehezen érthető, de úgy gondolom a sorai alapján, hogy valakivel másképpen élnek meg egy helyzetet, amely egyikük számára nehéz, míg a másikuk számára könnyűnek tűnhet. Kérdései: miért nem tud az ember segíteni magán, ha mindennel tisztában van? Miért nem tud az egyén úgy viselkedni, ahogyan egyértelmű lenne? A legtöbb ember az emberi lét természetéből fakadóan ódzkodik a változástól. Járt utat a járatlanért el ne hagyj! Ennek megfelelően működik az emberi psziché is. Ragaszkodunk a jól ismert dolgokhoz, mert biztonságérzetet és nyugalmat nyújtanak számunkra, míg a változás, az ismeretlen legtöbb esetben fenyegetőnek tűnhet, félelmeket és szorongásokat okozhat számunkra. Változás esetén rengeteg kérdés, kétség merülhet fel bennünk. A biztonsághoz való ragaszkodásunk annyira erős lehet, hogy akár egy rossz kapcsolat, munkahely mellett is kitartunk, mert az biztos. Az önmagunkon való segítés első lépcsőfoka a felismerés, a probléma tudomásulvétele. Azonban ez „csak” értelmi síkon való megértést ad, amely nem mindig zajlik együtt az érzelmi, lelki megértéssel, elfogadással. Az előbbi általában hamarabb, míg az érzelmi „tisztában levés” általában később valósul meg. Különbség lehet az emberek között abban is, hogy ki melyik "területet" helyezi előtérbe: van, aki hallgat az eszére, és hamarabb mer változtatni, míg mások a szívükre hallgatnak, és halogathatják a döntéseiket. Másokon segíteni azonban nem tudunk! Minden emberre igaz, hogy akkor tud változtatni az életén, ha ő maga szeretné ezt a változást, ha ő maga megérett rá, ha eljött az ideje. Az az érzésem volt levelével kapcsolatban, hogy a saját életével, vagy valamivel a saját életében nem elégedett. Ha úgy érzi, boldogtalan, érdemes ennek az érzésnek utánanéznie magában. Mivel elégedett, és mi az, ami elégedetlenséget okoz az életében? Munkahelyi gondjai vannak, vagy esetleg a magánéletében érez boldogtalanságot? Mióta érzi, hogy nincs minden rendben? Történtek-e nagyobb változások, megterhelő események az életében, amelyek indokolhatják az elégedetlenségérzését? Kívánom, hogy találja meg kérdéseire belső válaszait és azokat a tevékenységeket, amelyekben örömöt és boldogságot talál. Üdvözlettel: Czimmerman Edit

Kiemelt szakemberek a témában

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató