A kérdés
Jó napot! járok pszichológushoz már egy éve. gondom, hogy kicsit megszerettem, és fontosnak érzem... Na és azt szoktam érezni ,hogy amikor magányos vagyok, akkor nagyon nagy szükségem van rá, és sírni szoktam ez miatt, meg azért, hogy majd elveszítem amikor már nem kell hozzá járnom. Tán fontos tudni ,hogy a családommal borzasztó a kapcsolatom,az összes rokonnal, és egy igaz barátom van, akihez szintén nagyon ragaszkodom... Úgy érzem kell valaki, ami pótolja főleg az anyai szeretet, amit soha nem kaptam meg (anyám is utál...), és gondolom innen ered az is hogy ragaszkodom a pszichológusomhoz is. amikor volt pasim, akkor nem volt nagy szükségem a pszichológusomra, de amikor magányos vagyok, szeretet hiányos akkor igen. Sokszor úgy érzem megakarok halni, nem szeret senki, értéktelen vagyok. sosem mondtam ezt neki, mert félek ,ha elmondom neki, nem mehetek többet hozzá, és félek ,hogy nem ért meg. Mit tegyek? elmondjam neki? (egyébként 20 éves lány vagyok.)A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Érdeklődő! Az első javaslatom az, hogy mindenképp beszélje meg a pszichológusával az érzéseit. Amennyiben jár terápiára, ezeket mind meg tudja beszélni vele. Egy pszichológus nem küld el senkit azért, mert rossz érzései vannak. Pont az a terápia lényege, hogy az érzéseit meg tudja osztani. Azt, hogy néha úgy érzi meg akar halni , erről mindenképpen sürgősen beszéljen vele, illetve ossza meg az elválással kapcsolatos félelmeit is. Boros Dóra