Párválasztás

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező, mivel keveset tudok Önről, csak találgatni tudok. Akik "problémás" párt választanak rendszeresen, azoknak a többsége olyan családba született, nőtt fel, ahol volt "problémás" családtag: pszichiátriai vagy testi betegség, nagyon konfliktusos kapcsolat a szülők között, ami miatt a gyere szükségét érezte, hogy az egyik szülőt gyámolítsa, alkoholizmus, bántalmazás, szegénység, családtalanság, állami gondozás, ilyesmi. Aki ilyen családban nőtt fel, az azt "tanulta meg", az a legkézenfekvőbb, hogy a szeretet és az elesett ember gyámolítása kb. egy és ugyanaz. Simán lehet, hogy már a választást elrontja: bár nem tudja, hogy a választott partner sérült, de valahogy "leveszi", olyan finom jelekből, amit kb. csak az tanulhat meg, aki olyan családban nőtt fel, ahol mindig készül valami baj, résen kell lenni. Sajnos lehet, hogy amikor olyan jó a partneréhez, mint még soha senki, akaratán és tudtán kívül tényleg a legrosszabbat hozza elő: nem a partner egészséges réseit szólítja meg, hanem a beteget, a sérültet, a segítségre szorulót. Úgy is mondhatnám, hogy a segítésnek, a támogatásnak van/lehet árnyoldala is: akit segítenek, nagyon támogatnak, elgyengülhet, kételkedni kezdhet önagában, esetleg kevésbé pedálozik azért, hogy megoldja a saját problémáit, ellássa napi feladatait. Ha a leírtakból bármi is igaz Önre, akkor arra lenne jó odafigyelnie, hogy ne legyen túlságosan segítőkész, hogy képessé váljon arra, hogy a gyermekkori szenvedéseket és az arra adott reakciókat a jelenéről leválassza. Ez például azt jelentheti a gyakorlatban, hogy nem kell mindent, vagy sok mindent elnéznie, megbocsátania, nem kell mindenben segítenie, nem kell mindent megoldania. Kérem, hogy ha "mellélőttem volna" hagyja a szavaimat figyelmen kívül: csak azt vegye komolyan, ami az Ön személyére ráillik. Sajnos az internetes tanácsadás lehetőségei nagyon korlátozottak, biztos megérti. Üdvözlettel: Biró ESzter