A kérdés
Jó napot kívánok! Olyan problémám lenne hogy gyáva vagyok a munkahelyen főleg. Egyszerűen nem tudom megkerdezni sem a kolléganőmtől hogy mi a problémája velem? Ugyanis folyamatosan azt hallom tőle hogy így nem szeret velem dolgozni. Meg hogy mindegy kivel lesz csak velem ne legyen beosztva. Pedig én őt egy szóval nem bántottam és mégis ezt kapom. És emésztem magam folyamatos és már olyan szinten hogy fizikai fájdalmaim vannak. Nem szeretek veszekedni. Pedig sokszor megkellett védeni magam munkahelyeken de már elég volt. Mert mindig összeveszés lett a vége. Nyilván nagyon bánt hogy ilyen gyáva vagyok. Hiába vedtem meg magam többször egyszerűen a mai napig nehezemre esik ez. Ezért szeretnék segítséget kérni hogy mit javasol mit csináljak? Hogyan tudnám legyőzni a gyávaságomat?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! A levelét olvasva nagyon együttérzek Önnel, borzasztó lehet ilyen kolléganő mellett dolgozni. A leveléből két egymásnak ellentmondó állítást olvasok. Egyrészről azt írja, hogy gyáva, másrészről, hogy már sokszor megvédte magát. Ha jól értem, gyávaság alatt azt érti, hogy szeretné elkerülni a konfliktusokat, és veszekedés nélkül tenni pontot a konfliktus végére. Alapvetően két utat látok, amik akár ki is egészíthetik egymást. Az első egy konkrét cselekvési terv. Pl: Mik az Ön erőforrásai? Korábbi helyzetekben hogyan állt helyt? Mi segítene, hogy felvállaljon egy újabb konfliktust? Milyen módon kérhetne támogatást? Hol van ilyenkor a főnöke? Van-e olyan személy, aki a cégen belül segíthet, hogy rendezni tudják a helyzetet? Hogyan tudná a szükségleteit (nyugodt munkakörnyezet, elfogadás...) úgy kommunikálni, hogy azt érzi, ez nem a veszekedésről, hanem önmaga megvédéséről, és a szükséges határok kijelöléséről szól? Ezeket akár egy barátjával, vagy esetleg egy telefonos lelkisegély szolgálat munkatársával is átgondolhatja. A másik kérdéskör, ami felmerül, hogy ha korábbról ismerős ez a mintázat, akkor elkezdhet abba az irányba is vizsgálódni, hogy miért nem akarja felvállalni ezt a konfliktust pontosan? Mi van ennek a hátterében? Máskor is nehéz-e kiállnia önmagáért, és megvédenie magát ha szükséges? Mennyire magas az önbecsülése? Tisztában van vele, hogy Ön akkor is rendben van, ha mások nem akarnak Önnel együttműködni, vagy a legkisebb nehézség után is megkérdőjelezi saját értékességét? Ezek már inkább egy terápia kérdései, és ha választ szeretne kapni rájuk, illetve a probléma gyökeréig ásni, javaslom, hogy keressen fel egy pszichológus szakembert. Minden jót kívánok Önnek!