A kérdés
Tisztelt Pszichológus? 23 éves vagyok, 4 éve kezdtem el egyetemre járni, kihagyásokkal most mé mindig csak másodéves vagyok. Ez idő alatt úgy érzem, hogy sokminden kihalt belőlem. Nem tudok reménnyel tekinteni a jövőmre, úgy érzem sosem tudok megszabadulni a stressztől. Mióta emlékszem szorongtam/stresszeltem, ami egy ideig lehet normális is, de úgy érzem mostmár ez irányítja az életem és nem tudok semmit tenni ellenne. A gimiben erősődött fel nagyon, sok elvárás miatt, nem tudtam aludni sokat sírtam, állandóan azon kattogtam, hogy hogy javíthatnák a jegyeimen, minden nap sírva mentem be iskolába, utáltam, mindig reszkettem a pad alatt, volt két tanárnőm, aki rendszeresen megalázta verbálisan a diákjait, rettegtem tőlük. Egyetemen is előjött ez a szorongásom, olyannyira, hogy nem mertem bemenni órákra. Néha félek tanulni is, mert félek, hogy nem sikerül a vizsgám, emiatt el is buktam néhányat, minden tanórát gyomorideggel ülök végig. Mit tehetnék? Köszönöm a válaszát.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Írásában már Ön is elkezdte a múlthoz kapcsolni a szorongásait, amikor a gimnáziumi rossz élményekről írt. Aktuális problémájára biztosan ezek is kihatással vannak, vélhetően az egyetemmel járó nagyobb igénybevétel jobban előhívja ezeket a működéseket, amik már a gimnáziumi teljesítményhelyzetek alkalmával is jellemzőek voltak. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül korábbi élete sem, hiszen a teljesítményhez fűződő viszony, a "képes leszek megfelelni?" érzése szorosan kapcsolódik gyermekkorunkhoz, legelső tapasztalatinkhoz is. Ahhoz, hogy megértse, átdolgozza és valamelyest kihúzza ezeknek a mostani nehéz érzéseknek a méregfogát, érdemes lenne pszichoterápiás folyamatot kezdeni (klinikai szakpszichológus v. pszichoterapeuta felkeresését javaslom). Ezen kívül a leírása alapján bennem az is felmerül, hogy a pszichológusnál zajló folyamatot talán pszichiáteri segítséggel, gyógyszerrel is jó lenne megtámogatni, mert a stressz és a szorongás a mindennapi funkcionálását jelentősen rontja - ebben viszonylag gyors segítséget tud jelenteni egy pszichiáter szakorvos által jól beállított gyógyszer. Ha felkeres pszichológust, akkor nyugodtan felvetheti, hogy a gyógyszeres támogatás is felmerült ezen az oldalon, és a kollégával mérlegelhetik a dolgot, akár pszichiátert találásban is kaphat majd segítséget. Pszichoterápiától függetlenül is elmehet egy pszichiáterhez, és a gyógyszer önmagában is tud segíteni, de azt fontos hangsúlyozni, hogy önmagában nem fog megoldást jelenteni, mert az élettörténetéből fakadó okokra a gyógyszer nem hat. Végezetül pedig amit önállóan is tehet: egyrészt hasznos lenne valamilyen rendszeres mozgást beépíteni a mindennapokba, akár futást, úszást vagy egyéb más kardio edzést, mert ezek pozitív hatással lesznek hangulatára, közérzetére, önbizalmára. Másrészt segítséget jelenthetnek különféle relaxációs (pl. autogén tréning), meditációs technikák, ezekből sok vezetett gyakorlatot talál a Youtubeon. Jó szívvel ajánlom Bagdy Emőke Relaxáció, Megnyugvás, Belső béke c. könyvét és hozzá tartozó hanganyagát, ebben 10 Emőke által vezetett relaxációs/meditációs gyakorlatot talál, többek között kifejezetten teljesítményhelyzetekre felkészítő gyakorlatot is.