A kérdés
Kedves tanácsadó, 50 éves férfi vagyok és nem találom a helyem az emberek között. Párkapcsolat alig volt az életemben igy nem lett családom. Barátom kevés volt és a baráti kapcsolataim szintén minfig elkoptak, megszüntek. A minden napokban közömbös vagy unszinpatikus érzéseket váltok ki az emberekben. Az elutasítások miatt, az egyedül végezhető tevékenységekbe kezdtem el megtalálni azt ami örömet tud okozni. Ugy tapasztalom, hogy a felfogásom annyira eltér a legtöbb emberétöl, hogy nincsenek kapcsolódási pontok. Akikel meg lenne azokkal meg nem találkozom össze. Mi ezzel a baj? Hogy magányos vagyok. Nincs kivel megosztani, átélni sem örömet sem bántott. De a testi érintkezésben sincs részem amit egy párkapcsolat megadhat. Egy hosszú ölelés, egy kéz a kézben séta. Nehéz elhinni, hogy senkinek nincs arra szüksége, amit én adhatok, vagyis a társaságomra. Egy ekkora világban hogy lehetek idegen?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Érdemes lenne vizsgálni, hogy az unszimpatikus érzések kiváltása másokban, a baráti kapcsolatok elkopása és a magányba fordulás ritmikus ismétlődése - az elmondása alapján - vajon minek köszönhető. Javaslom egy szakember - pszichológus - felkeresését ennek kapcsán. Nem nagyon írt a saját családi hátteréről. A szakemberrel erről is érdemes lenne beszélniük.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
