Hogyan ne legyek tesze-tosza, hogyan nőjjek fel

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Levele kapcsán Vigotszkij legközelebbi fejlődési zóna kifejezése jutott eszembe, ami arra utal, hogy a gyereket körülvevő környezet akkor a legtámogatóbb, ha egy lépéssel éppen az aktuális fejlettségi szint előtt jár. A „legközelebbi fejlődési zóna” olyan sáv, amelyben a gyerek a környezet biztonságos védettségét élvezve próbálgathat, és ezáltal fejlettebb szinten tud teljesíteni, mint amilyenre egyedül képes lenne. Magyarán, ha Ön mindig egy picivel nagyobb kihívást tesz maga elé, mint amit a jelenlegi képességeivel meg tud oldani, akkor egy idő után azt veszi észre, hogy új képességei fejlődtek ki, olyan feladatokat is el tud végezni, amit eddig nem. Egyszóval, semmiképpen se hagyja fel saját maga fejlesztését, már csak azért sem, mert a folyamatos tanulás számos előnyt tartogat magában, megelőzhető vele csomó betegség, agyi elváltozás, nem beszélve arról, hogy önbizalmat növel, öröm forrás lehet, és a szociális környezetbe is ezáltal jobban be tud illeszkedni. Érdemes lenne átgondolni, nincs-e esetleg valamilyen részképesség elmaradása, kis iskolás korában voltak-e nehézségi és azok milyen jellegűek voltak? Ma már felnőtteknek is szerveznek tanulási módszertani foglalkozásokat, vannak olyan aktivitások, melyek trenírozzák a figyelmet, memóriát, szövegértést, képi gondolkodást és számos dolgot. Ami talán itt még probléma, az az Ön hitének, vágyakozásának langyossága, hogy jobb legyen, hogy kihívásokat tűzzön maga elé. Most , hogy így olvassa a levelemet, biztosan arra gondol, hogy motiválom, késztetem a változásra, fejlődésre. Nyilván a másik út is lehetséges, hogy ugyanolyan marad mint eddig, csak azt gondolom, hogy az emberek akkor szabadok, ha van választási lehetőségük és szabad akaratukkal eldöntik, hogy habár tudnék jobbat, többet nem akarok, én ennél egyszerűbb, inger szegényesebb életet akarok. Ez is rendben van, ha ez az Ön tudatos döntése. Jelenlegi helyzetében ez nem mondható el, mert marcangolja magát, kételkedik önmagában, szorong. Azt gondolom épp ezért, a változtatás megér egy próbát, ha mégsem jön össze a jobb fejlettségi szint, akkor még mindig visszatérhet a jelenlegi működésmódhoz, de már azzal a tudással, hogy tettem magamért, és ezek után ennyi megy nekem. Ezt nevezik önismeretnek, ami szintén a szabad és jobb élet záloga. Sok sikert kívánok, hogy megtalálja a helyes energia áramlást és a hitét. Üdvözlettel, Balázs Nelli