Virtuális megcsalás?

Egyre gyakrabban keresnek meg kliensekkel azzal problémával, hogy szerintük férjük, vagy feleségük virtuálisan megcsalta őket. Ilyenkor mindig megkérdezem tőlük, hogy ez számukra mit is jelent, mit történi és milyen érzéseik vannak ezzel kapcsolatban. Meglepő módon, nem az szokott kiderülni, hogy a kliens párja az interneten megismert valakit, akibe beleszeretett és utána lefeküdt vele. Sőt a kliensek szerint a párjuk nem is létesített fizikai értelemben szexuális kapcsolatot egy harmadik személlyel. Ilyenkor evidenssé válik a kérdés, hogy szexuális együttlét nélkül, hogy beszélhetünk megcsalásról. Ilyenkor szokták elmondani a kliensek, hogy a párjuk számitógépén, vagy a böngészési előzményei között pornográf tartalmat találtak, vagy csak rajta kapták, amikor ilyen típusú tartalmakat fogyasztott. Nos, hogy ez valójában megcsalás-e, objektíven nem eldönthető, mindig az adott kontextusban, az adott párkapcsolati dinamika keretei között kell értelmezni.

A legfontosabb kérdés, hogy az erotikus, vagy pornográf tartalmak fogyasztása, vagy esetleg a szexting, milyen mértékben hat ki a kapcsolatra, illetve a valós szexuális életre. (A szexting arra utal, hogy személyek saját magukról készített erotikus képeket, videókat küldenek egymásnak.) Az ilyen fajta lebukás másik félben mindig kételyeket ébreszt a párkapcsolat jövőjével kapcsolatban, elbizonytalanít, és növeli a szorongás szintet, hasonlóan ahhoz, amikor a fizikai értelembe vett megcsalás kiderül.

Olyan gyakorivá vált ez fajta tevékenység, hogy a szakirodalomban egy új szakkifejezéssel a cyber özveggyel kezdenek utalni azokra, akiknek a párjuk nem velük éli meg a szexualitást, hanem inkább virtuális tartalmakat fogyaszt.

Számos árulkodó jel utalhat arra, hogy a pár egyik tagja túlzott mértékben fordul az online szexuális tartalmak felé.

1. A pár egyik tagja éjszakánként nem alszik, hanem a korábbiakhoz képest sokkal több időt tölt el a számítógépe előtt. Azaz a későn fekszik, vagy túl korán kel fel, hiszen így még a munkaidőn kívül van lehetősége, hogy erotikus tartalmakat fogyasszon.
2. Megnövekszik a magánélet iránti igény, azaz a pár egyik tagja gyakran saját magánéleti elfoglaltságaira hivatkozva nem vesz részt a társas eseményeken és kerüli el a találkozást a párjával.
3. Csökken, mind a szexuális együttlétek, mind a fizikai érétintések száma. Ha még is sor kerül a szexuális együttlétre, akkor gyakoribbá válik a szexuális zavar.
4. Ha erőteljes függőség alakul ki (ez azért ritka), akkor személyiségben is változások zajlanak le. Pl. túlgyorsan változó hangulat, állandó idegesség, feszültség.

Fontos megjegyezni, hogy önmagukban a fenti jelek nem jelentik azt, hogy a pár egyik tagja szexuális tartalmat fogyasztana, ezek csak utalhatnak rá, de nem bizonyítékok.

Ha mégis kiderül, hogy a kliens párja mondjuk pornófüggő, akkor az önhibáztatást és helyzet racionalizálását is el kell kerülni, hiszen ez nem segít. Ezek mellett a kliens ne adja fel a saját igényeit, ne fogadja el, hogy párja pornót, vagy szextinget választja helyette. Ebben a helyzetben a legjobb megoldás az őszinte beszélgetés, lehetőleg ne vacsora közben, hanem a pár mindkét tagjának megfelelő időpontban. Legyünk őszinték, mondjuk el a párunknak az érzéseinket, félelmeinket, céljainkat. Figyeljünk arra, hogy se verbálisan se non-verbálisan ne legyünk ítélkezők. Ezt követi az igazi munka, a kapcsolat helyreállítása, illetve esetleges függőség megszűntetése. Gyakran háttérben mély párkapcsolati problémák állnak. Emiatt érdemes felkeresni párkonzultációval (lehetőleg kettős vezetéssel) foglakozó szakembereket.

Hollósy-Vadász Gábor