Szakításra adott érzelmi reakciók

A szakítás utáni időszakot a pszichológusok egyrésze a halál utáni gyászhoz hasonlítja, nem véletlenül, hiszen ugyanúgy az elvesztés érzetével és az az utána következő egyedülléttel kell megküzdenünk. Az ember lelki reakciója egy szakításra nagyban függ az egyén személyiségétől, az adott kapcsolat jellegétől, és attól, hogy mennyire volt elköteleződve a kapcsolatban. Fontos megjegyezni, hogy minden ember más és egyedi módon reagál a szakításra, és nincs "helyes" vagy "rossz" módja annak, hogyan kell érezni vagy viselkedni. A szakítás utáni érzelmi folyamatok hosszú időt vehetnek igénybe, és a támogatás és az önmagunk iránti gondoskodás segíthet azokon való átjutásban. Mindazonáltal néhány általános érzelmi reakciót lehet megfigyelni a szakítás után: Szomorúság és gyász: a szakítás általában egy veszteségérzetet okoz, amihez gyakran szomorúság, sírás, és gyász társul. Az ember elveszíti a kapcsolatot, és emiatt mély szomorúságot érez. Düh és frusztráció: az egyik fél gyakran érezhet dühöt vagy frusztrációt a másik fél iránt a szakítás után, különösen, ha az okok vitathatók voltak vagy ha elveszett a bizalom. Bűntudat és önvád: sok ember hajlamos lehet önmagát hibáztatni a szakítás után, és ez bűntudathoz vagy önvádhoz vezethet. Szorongás és bizonytalanság: a szakítás után sok ember szorongást és bizonytalanságot él át a jövővel kapcsolatban. Nem tudják, mi vár rájuk, és hogy hogyan fognak boldogulni egyedül vagy egy új kapcsolatban. Magány és elszigeteltség érzése: a szakítás gyakran jár magányosság és elszigeteltség érzésével, mivel az ember elveszíti azt a személyt, akivel eddig megosztotta az életét. Elfogadás és gyógyulás: az idő előrehaladtával sok ember elkezdi elfogadni a szakítást, és elkezdi gyógyítani a sebeket. Ez az időszak lehetőséget ad a személynek az önfejlesztésre és az új célok kitűzésére. Önállóság és függetlenség: általában az ember megtalálja az önállóság és a függetlenség érzését a szakítás után, és az új életre való koncentrálásra összpontosít.

A szakítás utáni időszakban érdemes törekedni a tisztánlátásra, se a pozitív, se a negatív gondolataink ne vigyenek el minket a szélsőséges irányokba. Érdemes magunkban magát a tényt is tudatosítani, miszerint ez megtörtént. A feldolgozást segítheti, hogyha miden kommunikációs csatornát elvágunk a másik féllel, azaz egy ideig egyáltalán nem kommunikálunk vele, se telefonon se chaten. Ebben az időszakban érdemes magunkra fokuszálni, elevenítsük fel a korábbi hobbijainkat, járjunk sportolni, találkozzunk rég nem látott barátokkal.

Dr. Hollósy-Vadász Gábor PhD

Adjunktus