Pánik betegség bemutatása egy esettanulmányon keresztül

 A pánik rohama időtől és tértől függetlenül bárhol és bármikor jelentkezhet. A roham során a panaszosnak megemelkedik a pulzusa, szédül, izzad, remeg, szorító érzést észlel a gyomrában. A roham következtében gyakran félelmek, u. n. fóbiák alakulhatnak ki, például elkerüli azokat helyeteket, ahol már tört rá ilyen roham. Súlyosabb esetben félelem a nyílt területektől, u. n. agora fóbia nevű tünet együttes is megjelenhet. 

Egy kliensem, egy középkorú nő, a magán rendelésemen keresett meg. Elpanaszolta, hogy gyakran él át pánik rohamokat, ennek során igen kellemetlen érzésekről számolt be, ami miatt nem tud bejárni a munkahelyére, ezért jelenleg nem is dolgozik. A feltáró beszélgetés során kiderült, hogy korábban már élt át hasonló pánik rohamokat, aminek következtében akkori munkahelyét is ott kellett hagynia. Az ülések során kiderült, hogy a pánik betegség csupán egy fedő tünet, egy sokkal mélyebben meghúzódó önmeghatározási probléma következménye. 

Az ilyen esetekben két irányba lehet elindulnia a kezelőnek. Az egyik, amikor a tünetekre fokuszál és azokat kezeli, ami jó abból a szempontból, hogy megszünteti a pánik rohamot, de magát probléma gyökerét nem kezeli. A másik az analitikusabb módszer, melynek során a kiváltó okokat deríti fel, a kezeléseken elsősorban ezzel foglalkozik és ezen keresztül szünteti meg a tüneteket is. Az, hogy melyiket érdemes választani az kliens függő (nem mindegy, hogy korházi betegről, vagy magán kezelésre járó kliensről van szó), illetve az is befolyásolja a választásunkat, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre. A konzultációk során, mi az analitikusabb irányba indultunk el, aminek következtében a kliens állapota 3 hónap alatt jelentősen javult, tünetei megszűntek.

Hollósy-Vadász Gábor

pszichológus / PhD hallgató