Mentális gondjaink és a poszt-COVID szindróma

2020 márciusa óta a COVID-19 pandémia világszerte mindenki életét jelentős mértékben befolyásolta. Mára az akut fertőzés tüneteit szinte mindenki jól ismeri, azonban a lehetséges elhúzódó hatásokat kevesen, akár annak ellenére is, hogy sokan személyesen is érintettek benne. Elsődleges a definíciók tisztázása. Az akut COVID-19 fertőzés maximum 4 hétig tart, eddig okozhat tüneteket. 4 héten túl poszt-akut COVID-19 szindrómáról beszélhetünk, melyet két további szakaszra bonthatunk. 4 és 12 hét között poszt-akut vagy tünetes COVID-19-ről beszélhetünk, majd 12 héten túl poszt-COVID szindrómáról.

Poszt-COVID szindróma esetén a leggyakrabban jelentkező tünetek között említhetjük a krónikus fáradtságot, mellkasi diszkomfortérzést, nehézlégzést, neurológiai tüneteket, mint például a szédülés, fejfájás, szag- és ízvesztés vagy az agyköd, izom és ízületi fájdalmakat és az általunk részletesebben is tárgyalt mentális tüneteket. Ilyen mentális tünetek lehetnek a szorongásos panaszok, a depressziós tünetek és az alvászavarok is, hogy néhányat említsünk.

A leggyakoribb mentális tünet poszt-COVID szindróma esetén a szorongás. Vizsgálatok során azt találták, hogy a koronavírus fertőzést követően a szorongás megjelenésének valószínűsége jelentősen megnő. Ezen tünet megjelenése esetén fontos tisztában lenni azzal, hogy testi tünetekkel is járhat, melyek sok esetben hasonlóak lehetnek a COVID-19 tüneteihez, így az orvosi vizsgálatok fokozottan fontosak ebben az esetben. Ilyen testi tünet lehet a szédülés, légszomj, mellkasifájdalom, hiperventilláció, zavarodottság, fáradtság, izomfeszülés és a gyomorproblémák.

Depressziós tünetek koronavírussal fertőzött személyek esetén hasonló arányban jelennek meg, mint a szorongás, nagyjából 38% esetén. A tünetekkel összefüggésben szociális, pszichológiai és központi mechanizmusokat feltételeznek. Feltételezett szociális hatások lehetnek az alacsony jövedelem, stigmatizáció vagy akár a fertőzéssel járó diszkrimináció, míg főbb pszichológiai aspektusok lehetnek a karantén és annak következményei, valamint a krónikus stresszel összefüggő magas kortizol szint.

Alvászavarok, melyek érinthetik az elalvást, átalvást vagy akár jelenthetik az alvás minőségével való elégedetlenséget, az egyik leggyakrabban jelentkező mentális tünet. Az akut fertőzést követő 30 napos vizsgálatokban azt találták, hogy míg a Covid-19 fertőzés előtt a személyek kb. 12%-a észlelt alvászavart, addig utána nagyjából 45,1%.

A poszt-COVID szindróma mentális tüneteinek kezelése esetén bizonyos eseteknél szoros betegvezetéssel és életmódtanácsokkal jelentősen javítható a páciensek állapota. Ezen tanácsok vonatkozhatnak az egészséges étrend bevezetésére, alvási rutin kialakítására és a rendszeres testmozgás bevezetésére. További életmódbeli célok lehetnek olyan stresszoldó technikák gyakorlása, mint például a mindfulness vagy relaxáció. A páciensek egy része esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

Összességében kijelenthető, hogy mentális egészségünkre nem csak a Covid-19 pandémia közvetett hatásai lehetnek befolyással, mint a szociális elszigeteltség vagy a fertőzés okozta aggodalom, hanem maga a fertőzés is azáltal, hogy központi idegrendszerünk érintetté válik.