Komfortzónák a társadalomban

Mindenki ismer szabálykövető embert, és valószínűleg néhány szabálytalankodót is. De hogy a társadalmi normákat mennyire szigorúan tartják be, az nem csak egyéni szinten változik. A pszichológia mai álláspontja alapján a csoportok, régiók és egész nemzetek a "szoros" és a "laza" közötti spektrumba sorolhatók, attól függően, hogy tagjaik mennyire értékelik a szabályok és normák betartását. Bár ez csak egy módja a kultúrák értékelésének, mégis hatással lehet az országos trendekre és az egyéni jólétre.

Kreatív intézkedések

Az USA idővel érezhetően toleránsabbá vált. A kutatók a szigor és a lazaság változását empirikusan igyekeztek felmérni azzal, hogy megmérték bizonyos "szigorú" szavak (például a tiltás és a kényszerítés) és "laza" szavak (szabadság és alkotás) gyakoriságát a kiadott könyvekben. Megállapították, hogy az amerikai kultúra 1800 és 2000 között lazábbnak tűnt, hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel. A szigorúbb időszakok a társadalmi rend mérőszámaihoz kapcsolódtak - kevesebb tinédzserterhesség, kevesebb adósság, nagyobb iskolalátogatás -, de a bűnözési ráta is magasabb volt. A lazább időszakokban nőttek a nemzeti kreativitás mutatói, beleértve a szabadalmi bejelentéseket és a filmeket.

Feszes pontok

Hogyan hat a szűkösség-lazaság a kultúrákon átívelő emberekre? Egy másik kutatás azt vizsgálta, hogy 889 cserediák hogyan boldogult, amikor 23 országba utazott, illetve onnan elutazott. A kutatók azt találták, hogy a szűkebb kultúrákból utazó diákok könnyebben alkalmazkodtak, mint a lazább kultúrákból utazók; a szűkebb kultúrákba utazóknak nagyobb gondot okozott az új normák eligazodása. A kultúrák összeütközésekor visszahatásra kerülhet sor. Ugyanakkor az egyéni személyiségek is különbséget jelentettek: a magasabb elfogadhatósággal és alázatossággal rendelkező diákok ugyanolyan jól alkalmazkodtak a szűk helyeken, mint azok, akik laza helyeket látogattak meg.

Laza vezetők

Nem számít, hogy a társadalmak mennyire becsülik a szabályokat, a szabályszegések akkor is előfordulnak. Hogyan befolyásolja a kultúra a szabályszegők megítélését? Egy harmadik vizsgálatban 19 országban több mint 2300 résztvevő reagált egy olyan matricára, amelyben valaki vagy követte, vagy eltért a bevett munkahelyi normáktól. A szigorúbb kultúrákban azokat, akik követték a normákat, inkább jobb potenciális vezetőknek tartották. Ezzel a hatással kapcsolatos korábbi kutatásokat a lazább USA-ban végezték, ahol a szabályszegőket erősnek tekintik. A normaszegéseket azonban nem ünneplik automatikusan az egész világon.