Kapcsolatfüggőség

A kapcsolatfüggő kifejezés arra az egyénre utal, aki a korábbi élettörténete során nem volt képes megtanulni az önállóságot, az autonómiát, így nehezen tudja magát önálló és független személyként definiálni. Sokszor szorong és rendszeresen törnek rá pánikrohamok. Gyakran helyezkedik várakozó és érzelmileg feszült álláspontra, és közben törődésre, szeretetre vár.  

Ha ezt nem kapja meg, akkor tudat alatt úgy alakítja ki a kapcsolatait, hogy a személyes kapcsolataiban a vágyainak a megélése a másik személytől függ, azaz nem autonóm. A függő kapcsolatokban a személy magát nem egy önálló lényként értelmezi, hanem mint a kapcsolat egyik eleme, így nem érzi se a saját énhatárait, se a kapcsolatának a határait. Életében nagyon fontos a partner és a külvilág véleménye, ami gyakran elnyomja a saját értékrendszerét. A kapcsolatfüggőség egyik tipikus vonása: a függő személy manipulatív módon és erőszakosan is viselkedik, mindent megtesz azért, hogy a másik felet benne-tartsa a kapcsolatban. A párok gyakran vesztik el a barátaikat, szinte egymásnak maradnak az ilyen kapcsolatokban résztvevők. A kapcsolatfüggő személyek családi élete konfliktusokkal telített, gyakoriak a heves viták.

Gyakran a személy tudna a helyzeten változtatni, de valamilyen rejtélyes okból még se teszi meg. E-mögött az húzódik meg, hogy a személy nem hisz a saját képességeiben, fél, vagy csupán nincsen elég bátorsága a változtatáshoz. Ha a kliens nem mer önálló lenni, akkor könnyen megrekedhet egy gyermeki szinten. Így, párkapcsolataiban gyakran nem egyenrangú félként vesz részt. Ez részben összefügg azzal, hogy a párkapcsolatfüggők időnként nem párjaikat keresik, hanem egy elvont apa, egy elvont anya figurát. A „pót-szülök” a párkapcsolat függő helyett hozhatnak meg fontos döntéseket, vagy erőteljesen irányítják, befolyásolják őt, időnként nevelik, vagy meg is büntetik.  

Természetesen ebből a helyzetből is van kiút. Ehhez szükséges, hogy a kliens felismerje a jelenlegi helyzetét és motivált legyen a változásra. Lépésről lépésre sajátítsa el az önálló életvezetéshez szükséges képességeket, növelje az önállóságát. A kezdeti sikerek átsegíthetik őt a későbbi nehézségeken. Ezek mellett javasolt a kliens számára: alakítson ki olyan baráti és párkapcsolatokat, ahol megtapasztalhatja az őszinte elfogadást, ahol felnőttként kezelik és felnőttnek is érzi saját magát.

Forrás: webbeteg

Hollósy-Vadász Gábor