Féltékenység

A féltékenység az egyik legősibb emberi érzés, mely ha gyenge, a párkapcsolat és a szexualitás katalizátora lehet, de ha erős, akkor képes tönkre tenni a párkapcsolatot. A féltékenység mindenkinél másképpen és más formában jelentkezik. Lehet csak néhány óráig tartó érzés, vagy akár hónapokon, esetleg éveken át jelen-lehet a kapcsolatban. A féltékenység leggyakrabban a félelem formájában jelenik meg, szorongás attól, hogy a párunk mással kerül intim kapcsolatba. Ritkán a féltékenység szélsőséges viselkedések motiváló ereje pl. a harmadik fél megverése, gyilkosság stb.

A féltékenységgel az egyik legnagyobb probléma, hogy aláássa a kapcsolat alapját jelentő bizalmat. Ennek a következménye, hogy a féltékeny fél, elkezd nyomozni a párja iránt, megpróbálja őt folyamatosan kontroll alatt tartani, állandóan tudni szeretné: a másik éppen hol van, kikkel és mit csinál. A féltékeny fél szélsőséges esetekben nyomozni kezd a párja után pl. kémprogramokat tesz fel a számítógépére, telefonjára, magán detektívet fogad. Ezzel az a gond: ha nem talál semmi kompromitálót az általában nem nyugtatja meg, hanem arra sarkalja, hogy további technikákat vessen be, azért, hogy bebizonyítsa a hűtlenséget. Ennek következtében a féltékeny személy gondolkodása beszűkül, csak az esetleges megcsalásra fókuszál. Ezzel egyidőben a másik személy méltósága jelentősen sérül, főleg, akkor, ha nem adott okot a féltékenységre.

Ezek a folyamatok egy negatív örvényt indíthatnak el, melynek az eredménye az állandó érzelmi hullámvasút. Egyszer fent, egyszer lent. Ennek egyik sajátos jellemvonása a gyakran ok nélküli gyanúsítgatás, ami a másik félből védekező reakciót vált ki. Ezek eredménye, hogy a féltékeny fél önbizalma jelentősen csorbul, illetve a félem állandó rettegést szül. Ezeket a folyamatokat úgy is értelmezhetjük, mint a kezdő lépések a mérgező kapcsolat irányába. Az ilyen típusú dinamikák egyik félnek se tesznek jót, gyakran eredményezhetnek szenvedést, majd pedig kapcsolat végét jelenthetik.

A féltékenység két fő okra vezethető vissza. Az egyik a gyermekkori élmények, a másik a felnőtkori párkapcsolatok, itt csak az utóbbiakról írok. Gyakori jelenség, hogy a párkapcsolatokban a féltékeny felet a korábbi kapcsolataiban megcsalták, esetleg hazudtak neki, átverték. Emiatt kialakul benne egyfajta gyanú, előre rettegés attól, hogy ez újra megtörténhet. Azaz, az új kapcsolat is negatív bizalmi állapotból indul.

A féltékenység legyőzéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy a személy erősítse meg önbizalmát, higgyen magában, és abban, hogy elég „jó” ahhoz, hogy a párjával együtt lehessen. Ezek mellett fontos, hogy az illető megértse: miért viselkedik úgy ahogy, lássa meg a pszichológiai dinamikákat. Érdemes végig gondolnia, a korábbi kapcsolatait, mik azok a sérülések, viselkedési módok, amiket azokból átvett és magával hozott a jelenlegi kapcsolatába. Esetleg a korábbi kapcsolataiban érte-e olyan trauma, melyre reakcióként jelent meg a féltékenység.

Hollósy-Vadász Gábor