Bántalmazott férfiak

Sajnos sok párkapcsolatban beszélhetünk bántalmazásról, vagy családon belüli erőszakról. A bántalmazás a biológiai nemtől független, így áldozat lehet nő és férfi, illetve kisfiú és kislány egyaránt. Ebben a bejegyzésben, arról írok, milyen pszichológiai dinamikák játszódnak le azokban a párkapcsolatokban, melyekben a férfiak válnak bántalmazott áldozattá.

Első lépésben tisztázzuk, mit is jelent bántalmazottnak lenni. Ez azt jelenti, hogy a párkapcsolaton belül az egyik fél teljes, mindenre ráterjedő és kizárólagos hatalmat gyakorol a másik felett, vagy ennek az elérésére törekszik, mind fizikai, mind pszichológiai értelemben. A statisztikai becslések alapján jóval több személyt bántalmaz a párja, mint amennyire fény derül, de a férfiak esetében ez az szám kimagasló. Ennek egyik oka lehet, az a negatív sztereotípia, hogyha egy férfit bántalmaz a párja (akár heteroszexuális, akár homoszexuális kapcsolatról van szó), az messze nem járhat olyan negatív következményekkel, mint amikor egy nő válik áldozattá függetlenül attól, hogy a párja férfi (heteroszexuális kapcsolat), vagy nő (homoszexuális kapcsolat).

A bántalmazott férfiak legtöbb esetben a minimális önvédelmet sem tanúsítják (pl. nem fut el az éppen őt megütni készülő párja elöl, nem fogja le stb.). Ennek több oka is lehet: 1) legtöbb társadalomban úgy nevelik fel a férfiakat, hogy semmilyen körülmények között se legyenek agresszívak, ami egy általános normává válik a számukra. 2) nem védekeznek, mert félnek az esetleges válástól és attól, hogy elveszítik a gyermeküket. 3) nem védekezik, hogy nehogy rákerüljön agresszor megnevezés.

A bántalmazó kapcsolatok tipikus jellemvonásai a következők: 1) a bántalmazó pár teljes kontrollt gyakorol a férfin, csak az ő engedélyével hagyhatja el a lakást, családi házat. 2) a bántalmazó személy a gyermeket, mint zsarolási eszközt használja, bevonja a gyermeket, mint egy fegyvert a konfliktusba. 3) a bántalmazó pár fizikai erőszakot alkalmaz a férfifel szemben pl. megüti, megrúgja, vagy tárgyakat vág hozzá, esetleg tárgyakkal üti őt. 4) a bántalmazó igyekszik a párját szociálisan izolálni, elzárni őt más emberektől, illetve folyamatosan az áldozatot hibáztatja, az általa alkotott szabályok be nem tartása miatt, pl. másokkal való találkozás. 5) a szexualitás, mint eszköz felhasználása, és megvonása büntetési céllal. Ha nem tartod be a szabályaimat, akkor nem lesz szex. A szexualitás, mint eszköz másik felhasználási módja, ha a bántalmazó a párjával megpróbálja elhitetni, hogy szexuálisan alsóbbrendűnek számít vele szemben. 6) a bántalmazó gyakran alkalmaz érzelmi zsarolást pl. ha meghalok az te hibád, hiszen nem tartottad be a szabályaimat. 7) csak is kizárólag a bántalmazónak lehet igaza, férfi nem fogalmazhat meg kritikát, nem adhat tanácsot, csak a bántalmazó érvei lehetnek érvényesek. 8) folyamatos életveszélyben levés érzetének a fenntartása. Ez arra utal, hogy a bántalmazó folyamatosan azt kommunikálja a férfi felé, hogy bármikor megölheti, ezzel konstans félelmet keltve benne.

Ebben a helyzetben a legjobb megoldás, ha a bántalmazott személy segítséget kér, ez lehet pszichológiai, illetve az eset súlyosságát tekintve akár rendőrségi (pl. emberölési kísérelt során). A legfontosabb, hogy a bántalmazott minél hamarabb kikerüljön a bántalmazó hatótávolsága alól, fizikailag el kell tőle szeparálódni pl. elköltözéssel. Fontos, hogy a bántalmazott férfi visszaépítse megtépázott önbizalmát és minél előbb kikerüljön a bántalmazó kapcsolatból. Ennek során fontos, hogy vegye fel újra a kapcsolatot a korábbi barátaival, származási családjával, hiszen ők esetleg segíthetnek neki, mind érzelmi, mind egzisztenciális szempontból is.

Hollósy-Vadász Gábor