A szorongás csökkentése

A szorongás egy pszichológiai elváltozás. Szélsőséges esetekben az egyén félelmi rendszere megváltozik, rosszul kezd működni, aminek hatására a kliens irreálisan kezd el félni. A legtöbb szorongó személynek vannak saját módszerei arra vonatkozóan, hogyan tudják csökkenteni a szorongást. Ezek a módszerek elég sokáig működhetnek is, egészen addig, amig el nem ér a szorongás egy bizonyos pontot, amely már túl erős ahhoz, hogy az egyén sikeresen meg tudjon vele küzdeni. A legtöbb pszichológus ezt a jelenséget úgy nevezi, hogy szenvedésnyomás.

A szakirodalom a szorongásnak több típusát különíti el, ebben az írásban csak az alábbiakra térek ki:

1. Generalizált szorongás: ennek során a szorongás tartósan mindennapi élet részévé vélik, nem köthető kizárólagosan egy tárgyhoz, vagy élethelyzethez. A legjellemzőbb tünetei: nyugtalanság, fáradékonyság, frusztráció, alvászavar. A szorongás tárgya változik, szorongást válthatnak ki a munkahelyen teljesítmény elvárások, a párkapcsolati problémák, egzisztenciális aggodalmak, illetve a jövővel kapcsolatos kételyek. Annak ellenére, hogy a kliensek sokszor maguktól rájönnek, hogy a félelmeik irracionálisak, gyakran eluralkodik felettük a szorongás és ez komolyan hátráltatja a mindennapi életüket. A generalizált szorongást jól lehet kezelni elsősorban kognitív technikákkal, relaxációval, életmód váltással, illetve egyéni tanácsadással. A generalizált szorongás kezelését kiegészítheti a gyógyszeres terápia is, ekkor szorongás gátlók szedése a javallott.
2. Pánikroham: ennek során a szorongásos reakciók összetorlódnak, rohamszerűén jelentkeznek. A rohamok legtöbb esetben ok nélkül jelentkeznek, és 10 perccel később el is múlnak. Ebben az állapotban a kliens kontroll vesztést él át, gyakran gondol arra, hogy kardió vasculáris probléma húzódhat meg a háttérben. A kezelést illetően érdemes lehet orvosi és pszichológiai terápián is részt venni. Ezek mellett hatékony lehet a stresszes életmód csökkentése, stressz kezelő technikák alkalmazása, autógén tréning elsajátítása, illetve érdemesebb többet sportolni, nagyobb hangsúlyt helyezni a testmozgásra.
3. Agorafóbia gyakran együtt jelentkezik a pánik betegséggel. Az agorafóbia irracionális félelemre utal a nagy és a nyílt terekkel kapcsolatban. A tünetek akkor erősödnek fel, ha a kliensnek el kell hagynia a biztonságosnak tűnő teret, és olyan helyre kell mennie, amelyikről azt gondolja, hogy baj esetén nem tudja időben elhagyni.
4. Specifikus fóbiák: ennek során a kliens irreálisan erős félelmet él át, ha egy bizonyos tárgy megjelenik, feltűnik a környezetében pl. bizonyos bogarak. A fóbiás személy nagyon jól tudja, hogy mitől fél, ezért igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, melyekben ezekkel a tárgyakkal találkozhat.

A szorongás kezelésére számos technika létezik. Ha nem érezzük túl erősnek a szorongást, akkor érdemes először életmódváltással kezdeni. Ennek része lehet, hogy kevesebbet dolgozunk, próbáljuk meg kevésbé haza vinni a munkahelyi stresszt. Erre az egyik módszer lehet, ha a kliens talál egy olyan tevékenységet, amit a munkanapok után elvégez és ami által levezetheti a munkahelyi stresszt. Erre jó példa lehet egy új hobbi vagy a sportolás. A sportot érdemes a legalább hetente 2-3 alkalommal folytatni, és a miden napi életünk részévé tenni. Érdemes autogén tréninget is elsajátítani, illetve törekedni arra, hogy minél többet relaxáljunk. Ha ezek a gyakorlati technikák nem elégségesek, akkor érdemes lehet szakembert felkeresni, akivel feltárhatjuk azokat korábbi élményeket, tapasztalatokat, esetleges traumákat, melyek a jelenbe okoznak szorongást.

Hollósy-Vadász Gábor