Kémek, Világvezetők pszichológiai profilja - Dr. Ursula Wilder a CIA klinikai szakpszichológusa

Talán nem véletlen, hogy az államok hírszerző és elhárító ügynökségei között megtalálhatók pszichológusok. Ők nem csak a kiválasztás és a szervezetfejlesztéssel foglalkoznak az adott szolgálatoknál, hanem egyes esetekben felkészítik a tiszteket a munkájukra, illetve egyes személyekről készítenek pszichológiai profilokat. Közéjük tartozhatnak, gazdasági személyek, terroristák, de egyes esetekben államvezetők is. Fontos megjegyezni, hogy noha klinikai szakpszichológus dolgoznak ezen a területen, viszont amikor vezetők dinamikáját, személyiségét és vezetési stílusát vizsgálják, akkor bevonják azon szervezetpszichológusokat, akik ezeket a területeket tanulmányozzák. Hiszen a vezető stílus, a vezető köre és a struktúrája fontos kiegészítő eleme, hogy megértsük a személyiség teljes mivoltát és megjósolják a következő lépést a hatalmi táblán.

De talán ha először a hírszerző és elhárító tiszteknél maradunk, érdemes megjegyezni, hogy egyes karakterek mi miatt is jelentkezhetnek a szolgálatokhoz. Dr. Ursula Wilder (2017) aki a CIA klinikai szakpszichológusa volt, tanulmányában összegzi, hogy mik is lehetnek azok a személyiségbeli tényezők, melyek indikálhatják, hogy valaki "kém" legyen. Ilyen lehet a személyiség diszfunkciója, a krízisállapot beállta egy életidőszakban vagy éppenséggel egyszerű haszonszerzési lehetőség. Ugyanakkor fontos azt is kiemelni, hogy a differenciálás ezekben a tipológiákban fontos, ugyanis lehet, hogy egyes karakterjegyek keveredése hatásos lehet a munkában, még mások rombolhatják a szervezeti kultúrát vagy éppenséggel veszélyt hordoznak a szolgálatokra.

Dr Wilder megemlíti a pszichopátia és a nárcizmus megjelenését, ugyanakkor ezek éppenséggel rombolják a szervezeti egységeket, hiszen nem tudnak szabálykövető magatartást tanúsítani. Ugyanakkor fontos határt húzni az egészséges nárcizmus és a patológiás nárcizmus között. Ez főként azoknak a tartótiszteknek lehet fontos, akik ilyen ügynökökkel foglalkoznak nap mint nap.

Térjünk át a másik fontos témára, ami pedig a világvezetők pszichológiai diagnosztikája. Önmagában a munkát megnehezíti, hogy nagyon kevés biografikus adat érhető el a vezetőkről, illetve a közvetlen viselkedésük obszervációja is nehézségekbe ütközik. Ilyenkor jönnek képbe a hírszerző tisztek, akik megfelelő kapcsolati hálón keresztül tudnak információt juttatni a szakembernek (legyen megfigyelés, adatgyűjtés). Ilyenkor a szolgálatok pszichológusai (klinikusok és szervezetpszichológusok) közösen dolgoznak egy olyan profilon, ami bemutatja a vezető személyiségét, annak mozgatórugóit és vezetési dinamikáját. Ez lehet akár, hogy adott személyiség milyen vezetési típust alkalmaz, milyen karakterű tanácsadókat, beosztottakat vesz maga köré, esetleges devianciák felmérése, melyek "pressure point"-ént, azaz nyomásgyakorlási pontokként működhetnek. 

Összefoglalva ez a munka a színtiszta taktika, stratégia és manipuláció egyvelege, ahol a megfelelő ember megtalálása egy olyan társas játékot eredményezhet, ahol a sakkban tartás szinte a mindennapi munkakövetelménynek tekinthető. Kérdés, hogy egyes esetekben mennyire szolgálja valóban a nemzet biztonságát és mennyire a politika érdekeit.