A kérdés
Üdvözlöm. A problémám az, hogy túlzottan zárkózott vagyok. Gyerekkoromban soha nem lehetett véleményem, nem volt senki akinek elmondhattam volna a gondjaimat. Egy iszákos apa, majd egy újabb iszákos nevelőapa mellett nem igazán kell leírnom szerintem mi miatt alakult ki nálam a dolog. De a baj az hogy magamtól nem tudok beszélgetést kezdeményezni, ha kérdeznek válaszolok ennyi. Ez a párkacsolatomra is kihat, és tanácstalan vagyok. Nem tudom mit tegyek hogy változtatni tudjak a dolgon. Kérem adjon valami tanácsot. Köszönöm a válaszát.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Tisztelt Hölgyem! A családi elhanyagoltság és az iszákos légkör sajnos mély nyomokat hagyott Önben. Nehéz ezen változtatni, de egyáltalán nem lehetetlen. Több oldalról közelíteném meg a problémát az Ön helyében. És mindehhez adjon magának elegendő időt. Fontos lenne felépíteni mind az önbizalmát, mind a biztonságérzetét. Ezután következhetnének az emberi kapcsolatok, a bizalmi légkör. (Ennek fontos része lehet a transzgenerációs problémafeltárás: vagyis milyen mintákat, megoldási módokat örökölt az elődjeitől.) Ezen lélektani munka mellett fontos lenne a testével is foglalkozni, hiszen ott rengeteg emléknyom raktározódik, például a fasciákban. Jó lenne valamit félig-meddig kompetitíven sportolni is, mely felszabadítja az erőit, és új mentalitást tanulhat a gyakorlatban is. És még egyszer említem, hogy adjon magának időt! Mindemellett állítson fel célokat, részcélokat, és lendítse ki magát a tehetetlenségből.