Mi a teendő ilyen helyzetben?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Először is köszönjük, hogy hogy bizalommal fordult hozzánk! Úgy vélem, hogy mint a legtöbb problémánál, itt is érdemes több szempontból vizsgálódnunk. Ami különösen megragadta a figyelmem a beszámolójából, az maga a tény, hogy a környezete nyomására veszítette el a szüzességét. Klasszikus értelemben nem beszélhetünk az Ön esetében nemi erőszakról, azonban a szexualitás társas interakció révén minden résztvevő kölcsönös beleegyezésén alapul. A nemi élet esetében halmozottan érvényes az első benyomás fontossága, hiszen jelentős mértékben meghatározza a szexualitásról való vélekedésünket. Azzal, hogy nem volt lehetősége testileg és lelkileg is teljes mértékben elköteleződve átélni az intimitásnak ezt a fontos pillanatát, sőt még nyomásként is élte meg, így teljesen érthető, hogy nem tudta és még máig nem is tudja a szexuális aktust összekapcsolni az érzelmek átélésével. Valószínű, hogy ezért is érzi úgy, hogy egy idegennel könnyebben menne a szex, hiszen alkalmi együttlétek esetén nem kell érzelmileg bevonódnia, azonban a szavaiból jól kivehető, hogy az intimitásigénye megvan (hiszen vágyik családra). Többféle alternatívát javasolnék: ha úgy érzi, hogy szeretné a jelenlegi párkapcsolatát megmenteni, akkor feltétlenül jelentkezzenek párterápiára, amely lehetővé tenné az egymás közötti érzelmi és testi kommunikáció javítását. Nagyon fontos, hogy nyíltan tudja kommunikálni a párjának, hogy Önnek mire van szüksége, és ami nagyon fontos, hogy azt is kifejezze, mire nincs, ezzel elkerülve, hogy minden egyes együttléttel "újra abuzálja" önmagát. Másfelől, mindenképpen hasznosnak tartanám, ha önismereti munkába kezdene, akár pszichoterápia keretein belül. Miért is lenne ez Önnek hasznos? Egyfelől lehetősége nyílna a szexuális-énjének felfedezésére és átstrukturálására, valamint a terápia során a kötődési képességének feltérképezésére. A kötődés az emberi kapcsolatok mozgatórugója, olyan képesség, amely meghatározza, hogy milyen szinten tudunk emberi kötelékeket kialakítani, fenntartani és őket intimen, érzelmileg kielégítően megélni. Legfőbb alapjait szüleinktől/elsődleges gondviselőinktől sajátítjuk el gyermekkorban, az ekkor szerzett tapasztalataink nagyban befolyásolják, hogy majd később hogyan építünk barátságokat, párkapcsolatot, stb. Ezért lenne fontos, hogy a szexualitásával kapcsolatos belső élményei, vélekedései mellett a korábbi élettörténetet átbeszélve, az arra kompetens szakemberrel (pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus) feltárják az Ön kötődési stílusát is. Remélem, hogy a válaszommal sokat tudtam Önnek segíteni, bármilyen kérdése van még, forduljon hozzánk bizalommal! Üdvözlettel: Jámbor Krisztián