A kérdés
Kedves Pszichológus! Petra vagyok, 26 éves. 3 hónapja lett vége 5 éves kapcsolatomnak és egyszerűen nem tudom hogyan tovább. Minden nap azon gondolkozom, hogy mit kellett volna máshogy csinálnom, nagyobb részben magam tartom hibásnak. A szakítás okának azt a választ kaptam, hogy a sok rossz által ami történt megváltoztak az érzései és már hónapok óta nem érezte jól magát, de példát nem mondott. A szakítás előtt 2-3 hónappal nem volt köztünk szexuális kapcsolat. Én próbálkoztam, de azt mondta így nem megy neki, mert “agyal” a dolgokon. Nem ültünk le őszintén beszélgetni sem, amit nagyon sajnálok. Azóta írtam neki többször, hogy beszéljük meg, de pár szavas válasz érkezett több üzenet után, hogy nem szeretné folytatni. Mintha elvágtak volna mindent az ő részéről a szakítás napján. Azóta ő egyáltalán nem keresett. A szakítás úgy zajlott, hogy én húztam ki belőle, hogy mit szeretne. Minél többet gondolkozom rajta, annál több kérdés merül fel bennem és nem értem egyszerűen a viselkedését...A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Petra! Átérzem a nehézségét. Ön jelenleg a párkapcsolat lezárásának gyászoló fázisában tart, amiben is próbálja értelmezni a veszteségélményt, s főként magát hibáztatja. Sajnos egy kapcsolat lezárásakor csak nagyon ritka esetben fogalmazódik meg mindkét félben egyszerre a döntés. Legtöbb esetben, ahogyan Ön is meséli, az egyik fél már egy ideje "kifelé" tart a kapcsolatból, amit legtöbb esetben a másik fél nem is biztos, hogy pontosan tud értelmezni a megfelelő, tiszta kommunikáció hiányában. Ahogyan meséli sajnos az Önök esetében is ezt történt: az Ön volt párja már egy ideje egyedül elindult a különélés fontolgatásában, amiből azonban sajnos Önt kihagyta, sőt a valós okokat sem sikerült tisztázni. A volt párja pontot tett a közös utuk végére, indoklás nélkül, s ezzel nehéz szembesülni. A helyzet nehézségét az adja, hogy valószínűleg az Ön volt párja elzárkózik a valódi indoklástól, amit sajnos Ön nem fog tudni kikényszeríteni belőle a leírtak alapján, s ezzel Önt egyedül hagyta a helyzet feldolgozásával. Ön többször is írja, hogy önmagát okolja a történtekért. Sajnos az ilyen helyzetekben mindig az a fél éli meg rosszabbul a helyzetet, akivel szakítanak, mivel többnyire ez veszteségélménnyel, és kissé a "becsapottság" és értetlenség érzésével párosul, érezvén, hogy Önt igazából kihagyták a döntési folyamatból. A szakítás azonban olyan krízis, ami óhatatlanul is magával vonja az önismereti munkát, s még ha a lezárási folyamat nehéz is, de Ön később sokat fog profitálni érzelmileg abból, ha megküzd ezzel a helyzettel. Azt javaslom, hogy ahelyett, hogy minél mélyebben önmaga ellen fordulna, adja ki az érzéseit, beszélje ki azokat pszichológus szakemberrel. Őszintén hiszem, hogy ez nagyon sokat tudna most Önnek segíteni.Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
