A kérdés
Jónapot! Volt egy nehèz időszak az életemben amikor elkezdődött számomra a nagybetűs élet(egyetem ,bukik). Sajnos kétszer smároltam valakivel de mindegyikszer erős alkoholos befojás alatt volntam és nrm tudtam hogy mi a baj ,konkrétan sírni tudtam volna .fél évig tartottam majdben magamba az egyiket mire elmondtam.Azthittem jobb lesz ha elmondom de a bizalom egy licit megrendült és még mindig van egy amit nem mondhatok el de úgy érzem sehogy sem tudom elfelejteni mert látom hogy mennyire szeret és nekem ez nem ér megy ennnir hogy elmondjam.Az önkontrollal voltak problémáim...,a két alkalom között volt vagy 2 hét .Nagyjábó pár héten belül rájöttem hogy mi a bajom és sikeresen abszolváltam ezt.De valami az utamban van és akadályoz a boldogságban és néha ugy érzem hogy közeleg a vége..,1éve és lassan egy hónapja vagyunk együtt..,megéri elmondanom?kockáztatni egy csók miatt a kapcsolatom?vagy meg sem érdemlem és elveszíten vagy elfelejtem amit már lssan fél éve nem sikerül.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező!
Azt gondolom, mielőtt eldöntené, hogy elmondja-e a párjának a megcsalást, elsődlegesen a saját bűntudatával kellene szembenéznie.
Egy mély, intim kapcsolat egyik legfőbb jellemzője kétségkívül az őszinteség, azonban azt gondolom, vannak olyan helyzetek, amikor ezzel többet ártunk, mint használunk. Ha ismétlődő mintáról, tartós viszonyról, vagy egy ismerős harmadik személyről van szó, akkor mindenképp érdemes színt vallani. Ellenkező esetben inkább az a kérdés, hogy ön le tud-e számolni az önváddal úgy, hogy nem osztja meg a párjával ezeket az érzéseket. Itt fontos megjegyeznem, megbocsátást, feloldozást, amit keres, igazából nem a párja tudja megadni önnek, hanem önmagában kell megtalálni ennek a módját.
Segítő kérdések lehetnek: vajon miért tettem? Valóban csak az alkohol hatása miatt, vagy valami hiányt próbáltam ezzel pótolni az életemben, kapcsolatomban? Ha legközelebb hasonló krízisben leszek, vajon megint a hűtlenségben látom majd a kiutat?
Sok erőt kívánok a feldolgozáshoz!