Tiszteletet adni és kapni

A szavak hidak vagy falak
 
Szavaink teremtő erejét nem szabad alábecsülnünk. Az, hogy miként fejezzük ki magunkat, nagyon erős mutatója tudatosságunknak, érettségünknek, annak, hogy tisztában vagyunk azzal, nem ússzuk meg a felelősségvállalást kimondott szavainkért. 

A felelősségvállalás nem szimplán azt jelenti, hogy valamiért számonkérhetőek vagyunk, hanem annak a realizálása, hogy mindennek van következménye. Egy-egy megnyilvánulásunk fenntarthat egy adott helyzetet vagy gyökeresen meg is változtathatja azt egy jobb vagy rosszabb irányba. Választott szavaink aktívan alakítják saját gondolatainkat és mások benyomását is rólunk, valamint a köztünk lévő közös kapcsolat minőségét is gyökeresen befolyásolják.

Ha egyenlő és partneri kapcsolatokat szeretnénk az életünkben, akkor fontos, hogy elkezdjünk figyelni arra, hogy ne nyomjuk le, ne degradáljuk, ne domináljuk a másikat. Ne a kommunikációs stílus legyen az, amely megnyer számunkra egy adott szituációt, miközben sebet ejt a kapcsolaton. Helyette inkább válasszunk olyan kommunikációs módot, amely a tiszteleten alapszik. Tiszteletteljesen is lehet bármit közölni. Nem a téma határozza meg azt, hogy mennyire vagyunk tapintatosak a másikkal. Nem az a megoldás, hogy félreértelmezett tapintatosságból a tabu témák számát növeljük egy kapcsolaton belül, hiszen ezek csak távolítanak, nem pedig összekötnek minket. Minden téma megengedett, ha megfelelően biztonságos közeget tudunk teremteni hozzá. 
Persze ehhez is két ember kell. Nem csak rajtunk, de a másik félen is múlik, hogy milyen a köztünk lévő hőmérséklet. Se a túl jeges, se a perzselően forró nem alkalmas a kooperatív együttműködésre. Azért fontos, hogy mi magunk elkezdjünk figyelni arra, miként kommunikálunk másokkal, mert ez a fajta tudatosság hozza meg a felismerését annak, amikor velünk szemben is elnyomó, nem partneri kommunikácót alkalmaz valaki. Maga a felismerés is már sokat segíthet abban, hogy időben tudjunk határokat húzni vagy ráeszmélni arra, hogy beszélgetőpartnerünk mennyire hajlandó kooperatívan és valódi tiszteletteljes odafordulással viszonyulni hozzánk. Önmagában az ilyenfajta tudatosság hatalmas önismereti tanításokat ad és segít rámutatni arra is, kivel hányadán állunk, mennyire egyenlő vagy egyenlőtlen viszonyokat ápolunk másokkal.

Ha tiszteletteljesen beszélünk, akkor azt mutatjuk, hogy értékeljük és törődünk a másik ember érzéseivel, véleményével és szempontjával. Azonban, néha a heves pillanatokban olyan dolgokat mondhatunk, amiket nem gondolunk komolyan, vagy olyan módon beszélünk, ami sértő lehet a partnerünk számára. 

Az egyik kulcsfontosságú tényező a tiszteletteljes kommunikációban az aktív hallgatás. Amikor aktívan hallgatunk a partnerünkre, akkor erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy megértsük a másik szemszögét, és megmutatjuk, hogy érdekel minket, amit mond. Félretéve előítéleteinket és előzetes elképzeléseinket, figyelmünket partnerünkre összpontosítjuk. 
Az aktív hallgatás ugyanakkor nem szimplán néma hallgatást és bólogatást jelent csak, hanem magában foglalhatja tisztázó jellegű kérdések feltevését, amely segít minket és egyúttal partnerünket is abban, hogy közösen felfedezzük, megértsük azt, pontosan mit is gondol vagy érez a másik az adott témával kapcsolatban. 
Illetve partnerünk mondandójának kiegészítésmentes tartalmi összefoglalója lehetőséget ad arra, hogy a másik lássa, valóban értjük mondandójának esszenciáját és alkalmat ad, hogy tisztázzuk, ha valamit félreértettünk volna. 
Harmadik dolog, amivel kiegészíthetjük a beszélgetést, az pedig kifejezett érzelmek validálása, visszatükrözése. Sokaknak, akik nem tapasztaltak ebben a módszerben, talán ez a legnagyobb kihívást jelentő pont, de gyakorlással ez is hamar elsajátítható. 
Némi gyakorlást igényelnek ezek a technikák, viszont megéri őket megtanulni, mert a hatékony aktív hallgatás gyorsan hatalmas eredményeket hoz minden típusú kapcsolatba és rengeteg konfliktust lehet megelőzni általa. A másik fél a meg nem értettség helyett hirtelen azt érzi, hogy figyelnek rá, látják őt, megértik és értékelik. Ez önmagában már képes lehet partnerünket egy kooperatív együttműködésre ösztökélni. 
Fontos megértenünk, hogy az aktív hallgatás nem rólunk szól, hanem egy erőfeszítés, felajánlás a kapcsolat számára. Itt a cél a tisztán látás, a másik nézőpontjának színtiszta megértése, nem pedig kiegészítése, átszínezése vagy bírálata. Ugyanakkor nem cél az, hogy Bólogató Jánosként mindennel egyetértsünk, amit a másik mond, mi magunk is később bemutathatjuk saját álláspontunkat az adott témában, miután megmutattuk a másik félnek, hogy értjük, ő mit szeretne kommunikálni felénk. Pont ez a művészet ebben a technikában, hogy képesek vagyunk megmutatni a másik fél számára azt, hogy nem versenyben, hanem mindkét fél érdekeit figyelembe vevő megoldásban gondolkodunk.

Egy másik fontos eleme a tiszteletteljes kommunikációnak az "én" állítások használata, ahelyett, hogy "te" állításokat használnánk. A "te" állítások vádaskodók vagy ítélkezők lehetnek, míg az "én" állítások kifejezik a saját érzéseinket és tapasztalatainkat anélkül, hogy a másik személyre mutatnánk. Például, ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy "soha nem hallgatsz rám", azt mondhatjuk, hogy "frusztrált vagyok, amikor úgy érzem, hogy nem vagyok megértve és így a nézőpontom se lesz megfelelően figyelembe véve".

Végül fontos, hogy kerüljük a sértő vagy lesajnáló nyelvhasználatot a kommunikációnkban. Ez lehet például becsmérlés, csúfolódás, szarkazmus vagy a partnerünk véleményének vagy érzéseinek kicsinyítése. Amikor bántó nyelvezetet használunk, az sértheti a bizalmat és az intimitást a kapcsolatban, és hosszú távú sebeket okozhat. Törekedjünk arra, hogy olyan kommunikációs stílust használjunk, amely támogatja, segíti a másikat abban, hogy mindketten megértsük a félreértések okát. 
Tehát ahelyett, hogy azt mondanám “Olyan béna vagy, semmit nem lehet rád bízni, mindig mindent elszúrsz vagy elfelejtesz”, kifejezhetem haragomat és csalódásomat konstruktív módon is a másik megsemmisítése nélkül. Nem az a cél, hogy a másikat méltassuk, hanem, hogykifejezzük, hogyan érezzük magunkat, érzékeltessük, hogy csalódottak vagyunk, mert szeretnénk számítani arra, amit korábban megbeszélünk. Szeretnénk megérteni, hogy most mi történt, és hogy ezt hogyan tudnánk orvosolni. Így sokkal több esélyünk van arra, hogy mégse maradjunk teljesen egyedül a probléma megoldásával önbeteljesítő módon, hanem megtartsuk a másik felet is a konstruktív együttműködésben és végül mégis számíthassunk a támogatására. 

Összességében, a tiszteletteljes kommunikáció kulcsfontosságú a sikeres és boldog kapcsolatokhoz. Az aktív hallgatás, az "én" állítások használata és a sértő nyelvhasználat elkerülése mind hozzájárulhat a kapcsolatok megerősítéséhez és az érzelmi kötődés növeléséhez. Ha mindkét fél elkötelezett a tiszteletteljes kommunikáció mellett, akkor a kapcsolat fejlődni fog és a konfliktusok kezelése is hatékonyabb lesz.