A kérdés
Tisztelt Doktorúr, Dokotrnő! 23 éves nő vagyok.Több mint 3 éve vagyok együtt a párommal, másfél éve költöztünk össze. Én egyetemet végzek, és mivel a páromat előléptették, megengedhetem azt, hogy ne dolgozzak. Az iskola mellett, rengeteget sportolok. 7 éve teniszezek, rendszeresen kocogok, és heti három alkalommal aerobicozok, emellett rengeteg közös programot szervezünk a párommal is. Nagy a megértés és az összhang köztünk, szinte semmi olyan nincs amit meg ne beszélnénk nyiltan és őszintén. Mindig számíthatok rá és ő is rám. Tervezzük a közös jövőt, házasság, meg késöbb babát is. Nagyon szeretem őt, és tudom, hogy ő is engem. Úgy érzem, hogy mióta együtt vagyunk a szeretet és szerelem nem enyhült, hanem csak fokozódott bennem, azt érzem, hogy napról napra jobban és jobban szeretem. Néha az az érzésem, hogy nem 23 éves vagyok, hanem egy kis tinédzser, aki most esett szerelem első látásba. Köztem és a párom majdnem 9 év a korkülönbség, de ez sem minket nem zavart, és mások sem tettek soha megjegyzést. A gond azzal van, vagyis az is lehet, hogy nincs is gond, csak én túlzom el, hogy nő létemre többször szeretek szeretkezni mint ő. Van hét, hogy minden nap, és amivel a párom szerint a természet megálldott, hogy egy aktus során képes vagyok többször orgazmust elérni. Ő ezt imádja. Viszont az én szemembe furcsa, hogy én vagyok az aki többször kezdeményez, ő ezt is nagyon szereti, viszont van alkalom, amikor szerintem kerüli és a lefekvés elötti dolgokat: zuhanyzás stb, addig húzza-halasztja, míg késő nem lesz és akkor már inkább csak alszuk és elmarad a szeretkezés. Jobban esne ha a szemembe mondaná, hogy akkor épp nem akarja, nem kell ezt így "megoldania". Beszéltem már vele erről, szerinte nincs ezekkel semmi gond és nem teszi szándékosan úgy a dolgokat, hogy aztán ne maradjon idő az édes kettesre. Az egyik baratnőm szakpszichológus, és kikértem a véleményét, szerinte csak én túlzom el a dolgokat. Van amikor többet szeretkezünk a párommal és a végén ő nem élvez el, míg addig én vagy 5-6 almalommal is. Az elején zavart, mert olyannak éreztem, mintha "kiélégítene" és kész. A párom szerint neki ez így jó, azt mondja az én örömöm van amikor nagyobb boldogságot okoz neki annál, mintha elélvezett volna. Ebből volt egy kis konfliktusunk, mert én stresszeltem magamat is és őt is, hogy ő miért nem megy el, mert én kifárasztom stb, és ez annyira a fejében volt, hogy több heten át, mivel arra koncentrált, hogy én is élvezzem, meg ő is elmenjen, hogy ne akadjak megint ki, hogy végül teljesen begörcsölt pár percel ahogy megkezdtük a dolgot és nem, hogy egyikünk sem ment el, erekciója sem volt. Fontos mindkettőnknek a kapcsolat egyensúlya valamint, hogy egymást boldognak lássuk és azt hiszem, hogy ezt néha annyira akarjuk, annyira ragaszkodunk hozzá, hogy pont, hogy az ellenkezője érvényesül. Tudom, hogy nem vagyok szexmániás, egyszerüen csak élvezem a perceket amikor vele lehetek, amikor kényesztet és amikor én is viszonozhatom a dolgokat. Bár az tényleg furcsa, hogy minden nap ragaszkodom ehhez, de amíg őt nem zavarja, gondolom rendben van a dolog. Minden esetre szeretném ha elmondaná egy szakember is ezzel kapcsolatban a véleményét. Előre is köszönöm szépen, további szép napot!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedve Kérdező, hosszan olvastam a levelét, és egyre jobban csodálkoztam, hogy hol van itt a gond, míg végül megértettem, mármint a levele segített megérteni. Sokat gondolkodtam a kérdésén, kérdésein. Először is az jutott az eszembe, hogy nem csak a szexuális étvágy természetes különbségéről lehet szó, hanem a párja és az Ön helyzetének különbségéről. A párja "családfenntartó", előléptették, ez nyilván több felelősséggel jár. Ez biztosan több stresszt jelent, mint az ön elfoglaltságai, amelyekben Önnek saját magáért kell felelősséget vállalni, a párjának viszont több a felelőssége. Biztos jobban el is fárad, több stresszt kell kezelnie. Aztán azt is írja, hogy szerelmes tininek érzi magát, ezt is örömmel olvastam. De azért ezekkel a dolgokkal kapcsolatban felmerült bennem, hogy elképzelhető, hogy Önnek az eddigieknél jobban meg kell tanulnia egy másik női szerepet, gondoskodást. A szeretetét a párja iránt nem csak szexuálisan fejezheti ki, pláne akkor nem, ha a párjának éppen nem is erre van szüksége, hanem pl. ágyba vitt kávéra, meleg vacsorára, békés jó szóra. Biztosan jól ismeri őt, és ha a párja nem mondja is, biztos látja rajta, ha fáradt vagy ideges, ilyenkor Ön is mondhatja, hogy "látom fáradt vagy, akkor ma csak alszunk" - vagy valami ilyesmit. A levelében elmondottakkal kapcsolatban tehát a sok jó mellett, ami a kapcsolatuk sajátja, azt tartom aggályosnak, hogy a párja sokkal nagyobb mértékben gondoskodik Önről, mindenféle téren, mint Ön őróla. Szerintem ez lehet a feszültségeik valódi forrása, nem a szexuális étvágy különbsége. Lehet, hogy tévedek, de ez könnyen kideríthető, ha beszélget erről a párjával, és megkérdezi tőle, hogy mit szeretne, mire vágyik pl. egy fárasztó munkanap estéjén. Lehet, hogy időnként szexet kíván, időnként meg valami más gondoskodást, esetleg egy kis (nem szexuális jellegű) masszírozást, vagy egy pohár bort, a karosszékbe szervírozva :) Vagyis ki kéne tágítani a beszélgetéseik témáját, én azt hiszem, hogy ez a szexuális probléma nem is igazán, vagy nem kizárólag a szexről szól. Üdvözlettel: Biró Eszter