szakítás-Kozma Nikolett

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves E! Sajnálom, hogy ezúttal nem tudtam előbb írni Önnek. Nagyon nehéz lehet most pozitívat találni ebben a helyzetben, de valójában kívülről tekintve, most, hogy döntést hozott a volt barátja, könnyebbség az, hogy megszűnt a bizonytalanság, és tudja, hogy merre tovább. (Talán az említett kínzó szorongásos panaszok, ill. pánikzavar is enyhült...) A nehézség, hogy ez a döntés egyoldalú volt, és nem egyezik az Ön korábbi vágyaival, és ennek ellenére el kell fogadnia az új helyzetet és ahhoz alkalmazkodnia. A kialakult kötődést, érzelmeket azonban nem könnyű egyik napról a másikra elengedni, és nem várható túl gyorsan, hogy átalakuljanak. Mint korábban írtam a szakítás, egy komoly veszteség, amely egy folyamat, és nem lehet elvárni, hogy pár nap alatt elmúljanak a rossz érzések. Sajnos a fájdalom elkerülhetetlen, és sokszor az önbizalom megingása is, és természetes, hogy most a csalódottság miatt az említett dolgoktól tart. Érthető, hogy most nehezen tudja elképzelni, hogy a közeljövőben másnak is hasonlóan meg tud majd nyílni, és bizalmat tud táplálni más fiú iránt is. De bízzon abban, hogy ez a bizonytalanság idővel elmúlik, ahogy múlik majd a fiú iránt érzett hiányérzet is. És ahogyan túljut ezen a krízisszerű állapoton megerősödve fog újra nyitni a fiúk, párkapcsolatok felé. Annak érdekében, hogy ez minél könnyebben menjen, érdemes inkább baráti és egyéb jellegű kapcsolatokban társaságot keresni jelenleg. Ne legyen egyedül és beszélje ki érzéseit egy bizalmas barátnőjével, és érdemes elterelni a figyelmét környezetváltozással, hobbival, sporttal, tanulással, olvasással vagy bármi mással, ami általában örömöt szokott okozni Önnek. Gondoljon olyan eseményekre, dolgokra, amikor boldognak és önbizalom telinek érezte magát. Keressen olyan tevékenységet amely segít újra erősíteni az önbizalmát, mert akkor könnyeben fog tudni másokban is megbízni. Fontos azonban, hogy a kapcsolat után maradt űrt leginkább akkor fogja valami más pótolni, ha sikerül lezárni lelkileg teljesen a kapcsolatot és el tudja engedni azt. Nem tudom, hogy ez a kapcsolat az első fontos kapcsolat az életében, vagy volt már korábban más komoly párkapcsolata, és még sok minden mást is érdemes tisztázni, ahhoz, hogy konkrétabban tudjak ebben segíteni. Bízzon önmagában és abban, hogy az idő is sokat segít, és hamarosan jobban lesz. Amennyiben ez hetekig-hónapokig nem múló szenvedésnyomást okoz, akkor keressen fel szakembert személyesen, akár néhány alkalmas konzultáció is sokat tud segíteni abban, hogy megkönnyítse ezt a folyamatot. Remélem hamarosan túl lesz mindezen, ha úgy érzi, mégis szükséges a személyes konzultáció, vagy további kérdése van természetesen engem is fel tud keresni. Üdvözlettel: Kozma Nikolett Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus