A kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy a 20as évei elején járó lány vagyok, és sajnos nem tudom hogy tudnám kezelni a szakítást. Sajnos a páromnak időnként előjön egy olyan problémája hogy teljesen egyedül akar lenni, távolságot tart mindenkitől és nem szereti azokat a dolgokat csinálni amiket korábban a legjobban. Egy ilyen helyzet miatt egy éve már szakítottunk, néhány hónap múlva meg tudtuk beszélni a dolgainkat és folytattuk ott ahol abbahagytuk. Most pedig elértünk oda hogy az egyik pillanatban minden rendben, nagyon jól érezzük magunkat, majd pár nap múlva már azt érzi hogy csak batáti kapcsolat van köztünk. Ennek következményeként úgy döntött hogy jobb külön és szakított. Én pedig nem tudom hogy mit tehetnék, mert nagyon szeretem, és szeretnék segíteni hogy átvészelje ezt az időszakot, és tudjuk folytatni, de nem engedi hogy mellette legyek. Más azt mondja hogy lépjek túl és majd találok mást, de én egyszerűen erre képtelen vagyok, mindig csak azt érzem hogy hiányzik és vele akarok lenni.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Petra! Megértem, hogy nagyon szereti ezt a fiút, és segíteni szeretne rajta. Egy szerelmi kapcsolatban olyan mély kötődést és felelősséget érezhetünk a párunk iránt, amely arra ösztönöz, hogy minden körülmények között felemeljük őt a mély pontról, és akár megfeszített erővel is támogassuk a továbbhaladását. Ha a párunk elutasítja ezt a segítségnyújtást, tehetetlenségérzés lehet úrrá rajtunk. Van, hogy nem láthatunk bele a párunk érzelmi életébe, nehézségeibe, és ha nem fogadja el a segítségnyújtást, sajnos nem is tudunk rajta segíteni. Ez csak a mi erőforrásainkat emésztené fel, teljesen eredménytelenül. Amit tehetünk, bár sokszor fájdalmasan nehéz, hogy elfogadjuk a párunkat magánéleti és kapcsolati döntéseivel együtt, és ráirányítjuk a fókuszunkat arra, számunkra élhető-e az ő döntése. Arról beszélt, sok kiszámíthatatlan hullámvölgy volt a kapcsolatukban, amelyet volt párja érzelmi állapotának ingadozásával tud összekapcsolni. Szakítást kibékülés követett, a kapcsolat pedig most újabb szakításhoz ért. Eljött egy újabb pont, amikor visszatekinthet kapcsolatukra, és átgondolhatja, hosszútávon ilyen párkapcsolatban képzeli-e el az életét. Ilyenkor a másik fél megváltozásának a lehetőségét nem érdemes mérlegelni, mert az a saját hatókörünkön kívül esik: vagy megtörténik, vagy nem. Megvizsgálhatja viszont az Ön érzelmi állapotát, fejlődésének és növekedésének a lehetőségeit az eddig megélt kapcsolatukban. Választ kaphat arra is, mit adott Önnek ez a kapcsolat, amit most erős hiányként él meg az életében. A szerelmi kapcsolat megszakadása és hiánya már önmagában fájdalmat okoz, de vannak-e olyan szegmensei ennek a hiánynak, amelyek más szükségleteiről árulkodhatnak (pl. minőségi együtt töltött idő, kedves szavak, stb.). Ebbe a madárperspektívába helyezkedve, elkezdheti szélesebb látókörrel látni szerelmi életét, párkapcsolatát, akár korábbi párkapcsolatait is. Segíthet kirajzolni Ön előtt, hogy milyen párkapcsolatra vágyik valójában, és segíthet meghozni az Ön személyes döntését a továbbhaladást illetően. Így tudatosabban lesz képes választani aközött, hogy tovább küzd ezért a fiúért, vagy úgy dönt, hogy tovább lép.Kiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
