A kérdés
Kedves Pszichológus(ok)! 1,5 éves kapcsolatban élek, együtt lakunk, illetve most már külön, egy munkahelyen dolgozunk. Erős társfüggőség ural, elhagyástól való félelem, szorongás, űr... A párom intimitáskerülő, az ellentétem. Ő menekül az erőteljes érzelmi megnyilvánulásaimtól, besokallt, nekem meg pont érzelmi támogatás kellene. Jelenleg külön élünk, neki így szabadság van, jobb is a kedve, mellettem már szorongott, aztán lehet hogy majd "igen"-t mond és visszaköltözik. Nekem erre a bizonytalanságra kell alapoznom, megőrjít, megjelent az elhagyástól való félelem is erőteljesen, a kedvem valahol a föld alatt. Nekem pont hogy pozitívnak kellene lennem, hogy a párom visszatérjen hozzám, de képtelen vagyok, teljesen egyedül érzem magam, és magamba zárkózom kínomban, mert nem tudok mást tenni, mindenkinek csak ártok azzal aki vagyok. És érzelmi támogatást nem kérhetek, illetve próbáltam, de ugye nem tud biztos alapot mondani.... teljesen veszett ügy!?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Miya, meglehetősen tisztán látja a helyzetét és ez jó jel a fejlődés, változás szempontjából. Ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, szükséges a saját belső biztonságérzetének a megteremtése, amit nem várhat a párjától, akit megfojt a túlzott ragaszkodásával. Mindenképpen terápiás segítségre van szüksége, hogy a saját sérülékeny énjét megtámogassa, megerősítse. Minél hamarabb forduljon pszichológushoz, aki segíti ezt a folyamatot, és hagyja a párját levegőhöz jutni. A magába fordulás ugyan megvédi az újabb csalódástól, de a kapcsolatot nem segíti elő. Forduljon bizalommal egy szakemberhez! Üdvözlettel, Dr. F. Lassú ZsuzsaKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
