A kérdés
Jó estét! október 18.án fejeződött be a kapcsolatunk a párommal, ami valójában azért ért véget mert azt mondta hogy szeret, de nem úgy ahogy kellene. hozzátette hogy talán majd egyszer újra kezdhetjük. viszont 4 nap után mar felhívott hogy érdeklődjön felőlem, és a szakítás után 6 napjára felkeresett a búcsúzás csókkal ért véget, és azóta még írt , igaz hogy ma pont egy hete hogy nem jelentkezett de én nem tudom túl tenni magam ezen az egészen, nagyon szeretem , és nem tudom mi tévő legyek . :(A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Sajnálom a veszteséget, melyet a kapcsolat befejezése miatt át kell élnie. Soraiból kiderült, hogy egy hónap sem telt el a befejezés óta, azonban pár kérdés nyitva maradt. Például, hogy mennyi ideig tartott a kapcsolat, milyen problémák adódtak menet közben, és hogy érthette a volt párja, hogy nem úgy szereti, ahogy kellene. Kétségbeesése teljesen érthető; főleg ha tartósabb kapcsolatról beszélünk. Ön most épp abban az átmeneti szakaszban van, amikor a párban élés fázisa lezárult, de még az emlékek frissek, és nem alakultak ki az egyedül élés új szokásai. Mindez krízist teremt, s bizonytalanságérzetét fokozza. A szakítás egyik félnek sem könnyű, annak sem, aki lezárja a kapcsolatot. Bár volt párja több kontrollt élhet meg azáltal, hogy ő lehetett az a fél, aki döntött, de ugyanakkor a bűntudat is mardoshatja. Lehetséges, hogy ezért kereste fel önt a szakítás után kétszer is, egyrészt meggyőződni a hogyléte felől, másrészt, mert belül ő is bizonytalan volt, vajon tényleg jól döntött-e. Feltehetőleg benne is lezajlanak a dilemmák, amik a folytatást illetik; akarja-e egyáltalán egyedül megtalálni a helyét, megérteni, hogy miért nem tudta úgy szeretni Önt, ahogy kellett volna... stb. Elhiszem, hogy nagyon nehéz most egyedül, de a legtöbb amit tehet, hogy időt hagy saját magának a megszokásra, a kapcsolat elgyászolására, a tapasztalatok átgondolására... és ugyanígy érte is megteszi ezt; hiszen el kell döntenie mit akar. Az is lehet, hogy sikerül tisztázni, hogy mi romlott el, és visszatalálnak egymáshoz. De ha mégsem, akkor is komoly tanulság az a tapasztalat, ami annak megértéséből fakad, hogy mi gátolta önöket a közös élet folytatásában. Az azonnal visszavágyódás a másikhoz szólhat a félelemről is, ami az egyedüllétet illeti, de nem biztos, hogy arról, hogy valóban boldog és kielégítő volt ez a kapcsolat, melyre olyannyira vágyik. Kérdéses is, hogy mennyire lehetett egyensúly olyan helyzetben, ahol a másik bizonytalan volt érzései felől... Használhatja ezt az időt arra is, hogy megértse saját működését, tisztázza a másikkal szembeni elvárásait, céljait és a lehetséges lépéseket mindehhez. Ne feledje, egy krízis összetörheti, de meg is erősítheti azt, aki átéli. Tapasztaltabban, érettebben, erősebben is kijöhet belőle, ami egy teljesebb életet és egy jobb, biztonságosabb kapcsolati működést vonhat maga után. Használja ezt az időt önmaga építésére, azt javaslom. Sok erőt és kitartást kívánok mindehhez! Üdvözlettel: Barkász Heléna, klinikai szakpszichológus