Mit tehetek?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Sajnálom, hogy ennyi év után ennyire elhidegültek egymástól. 29 év hosszú időszak, nyilván ebbe belefér sok érzelem, történés, távolodás-közeledés. Nem derült ki, hogy a bevallás milyen körülmények között zajlott, a férje önszántából mondta el, vagy pedig Ön rájött valamire és ebből következett a vallomás? Ennek függvényében sokféle érzés lehet mindkettőjükben, ami most esetleg gátat szab a mélyebb beszélgetésnek. Leveléből az derül ki, hogy korábban sem történtek meg ezek a beszélgetések, a férje kimenekült a problémák elől, Ön pedig mintha nem igen szeretett volna ezzel foglalkozni, mert volt elég más dolga. Úgy tűnik, hogy a férje most is legszívesebben kimenekülne, csak mintha most nem lenne hova, vagy pedig van még valamilyen terve, csak nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. Ezt lenne jó kideríteni. Az első kérdés, hogy szeretnének-e még együtt maradni, ha igen, akkor ki mit tudna tenni ezért a kapcsolatért, egész pici lépésekre gondolok. Miután vannak együtt töltött idők, lehetne mélyíteni a kapcsolódást és feltárni az elakadásokat, ami lehet, hogy nagyon nehezen megy kettesben és jó lenne ha bevonnának mediátort, párterapeutát . Lehet, hogy kiderülne, hogy akár mindkettőjüknek lenne dolga a saját önismeretével, megküzdési stratégiáival, élet felfogásával is, mélyebb érzelmek tudatosításával. Ezt az utat érzem járhatónak, a cél felnőtt-felnőtt szintre hozni a kommunikációt, hiszen az biztosan zsákutca, ha Ön a szülő szerepében van, aki elnéző, megértő, ő pedig a gyerek, aki ellenáll, kivonul...( Ön is fel tette a kérdést, hogy ki milyen stílussal áll a dolgokhoz, ez nagyon fontos, hogy tudatosítsák). Kívánom, hogy találjanak olyan időt és teret, ahol legalább az első kérdésekre keresik a választ. Véleményem szerint a természetben való beszélgetés a leghatékonyabb, mert a természet, nyugtat, erőt is ad és segíti a spontánabb együttlétet. A másik fontos dolog pedig az, hogy az Önök kapcsolata fiatalkori szerelem, minden tapasztalatával, szépségével együtt. Az ilyen korán kezdődő kapcsolatok tudnak zátonyra futni, hiszen kiforratlan személyiségek, kevés tapasztalattal köteleződnek el, amit csak megnehezít a gyerekvállalás és számos fiatal -felnőttkori krízis. Talán ebből a szempontból is rá tudnának nézni a kapcsolatukra. Igaza van, lehet itt egy új átjáró, kapu, amiben már más alapokra tudják helyezni a kapcsolatukat. Sok munka áll Önök előtt, ezt fel lehet fogni kihívásnak, tanulásnak és persze bajnak, macerának is. Tudom, hogy nem könnyű, de első körben nem a megcsalásra helyezném a hangsúlyt, az csak tünete egy csomó folyamatnak. Üdvözlettel, Balázs Nelli