Miért nem tudok sírni?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Alexandra! Figyelmes lettem egy össze nem illésre aközött amit szeretne és amit megél: szeretne sírni, de nem tud. Ez valamilyen feszültséget sejtet, hiszen nincs békében azzal, amit megtapasztal. Két irányba indulnék el az Ön esetében, először is teret adnék a szakításhoz kapcsolódó érzéseknek, talán azok még nem lettek teljességükben megélve, vannak közöttük, melyek a tudattalanba kerültek a meg nem élés hiányában. Biztatnám arra, hogy elvárások nélkül tekintsen érzéseinek kifejeződésére, hiszen azok nem feltétlen sírásban, hanem akár művészi munkában vagy valamilyen mozgásformában is megjelenhetnek és még ki tudja, hogyan máshogyan? Engedje őket természetesen felszabadulni. Hogyha úgy is gondolja, sikeresen túl van a szakítás élményén, érdemes visszaidéznie a történteket, és ha intenzív érzésekkel találkozik e közben, engedje azokat felszínre kerülni. A másik kérdés, hogy miért olyan fontos az Ön számára, hogy tudjon sírni? Mivel kapcsolja össze a sírást, mit jelent az Ön számára? Talán valamit elveszítene önmagából a sírás képességének eltűnésével együtt? Ezután már csak az a kérdés, hogy ez a valami valóban Önhöz tartozik-e és szeretné-e magával vinni a jövőjébe, vagy már szükségtelen, meghaladott része az életének. Az igazság valószínűleg középen lesz, a "mindenen elsírom magam" és a "nem tudok sírni semmin" végpontok megtapasztalása után magától kiegyensúlyozódhat a sírás, és mindaz, amit a sírás jelent Önnek az életében. Minden tudatos ráhatás, görcsölés, erőfeszítés, agyalás és analizálás nélkül csak figyelje, hogy hogyan alakul az életében az érzelmek kifejeződése, adjon időt ahhoz, hogy természetes módon kialakuljon ezen a téren a harmónia. Üdvözlettel, Balogh Nikolett