Menthető még ez a "kapcsolat"?

A kérdés

Üdvözlöm! Szeretném a segítségét kérni. Szeretném tudni, hogy egy kivül álló szakember mit gondol az esetemről ... Tavaly novemberében egy társkeresőben megismerkedtem egy férfival. Váltottunk pár levelet, majd másnap már smseztünk, este már felhívott és másnap este már randiztunk is. Ez egy szerdai nap volt ... Nagyon jól sikerült az az este, pedig nem történt semmi, csak beszélgettünk. Fura volt a helyzet, mert én első talin sosem mutatom ki az érdeklődésemet, talán mert nem szeretném ha egy számomra vonzó férfi visszautasítana. Végig arról beszélt, hogy Ő házasságpárti, ami számomra meglepő volt, hiszen a legtöbb férfi kerüli ezt a témát ... Én hitét gyakorló keresztény nő vagyok ... Akkor el is engedtem a fülem mellett azt a mondatát, hogy Ő várna rám házasságig, ha én azt szeretném ... A lényeg, hogy én azt hittem, hogy bár jót beszélgettünk, de ő nem akar tőlem semmit, ő pedig azt hitte, hogy én nem akarok tőle semmit. Haza vitt a randi után, majd amikor elköszönt, megkérdezte, hogy írok-e neki smst? Mire meglepődve visszakérdeztem, hogy én írjak? Abban maradtunk, hogy ő ír én meg válaszolok. Elment, majd 10 perc múlva felhívott, hogy most nem érti, hogy mi van, mert ő a randi végén megakart csókolni, csak nem mert, mert úgy érezte, hogy én nem szeretném ... Aztán megbeszéltük, hogy mindketten akarjuk ezt a dolgot és pénteken találkozunk. Pénteken reggel felhívott, hogy a bátyja, aki Debrecenben lakik, kórházba került és azonnal le kell mennie hozzá ... Az egész hétvégét ott töltötte. Ez nem is lett volna gond, de a telefont egyáltalán nem vette fel, smsre sem reagált szinte... Majd a föld nyelte el .. Hetekig nem keresett, nem reagált semmire ... Majd egyszer csak azt írta, hogy rádöbbent, hogy hiányzom neki, találkozzunk ... Ez ment egy ideig. De munkamániás a drágám, mindig talált kifogást, hogy most miért ne találkozzunk... Mindig csak majd ... Majd eljött a karácsony. Depis volt, maga alatt volt, mert egyedül volt, az anyukájával már nem tudom mióta nem beszélt ... Majd rávettem, hogy menjen el az anyukájához és béküljön ki vele. Azt mondta, hogy lemegy hozzá és jön vissza hozzám, hogy együtt legyünk. Erre lement hozzá és napokig elérhetetlen volt. Kb 100szor hívtam fel, és még csak a telefont sem vette fel, smsre nem reagált ... Érthető szerintem, hogy kibuktam ... A szilvesztert szintén külön töltötte... Se egy sms, telefont nem vette fel.. Hogyne agyalna az ember, hogy van valakije, vagy akár családja, sosem ér rá ... Mindig elérhetetlen, főleg hétvégente... Mindig hiteget, mindig mindent tologat ... Közben meg olyan ártatlan és tiszta ... Annyira becsületesnek látszik ... Mindig azt hajtogatja, hogy ő nem rossz ember, közben meg, hogy ne pazaroljam rá az sms-t, mert még csak azt sem érdemli meg, hogy írjak neki ... Kb 1 hónap egyáltalán nem beszéltünk, majd egyszer csak írt, hogy velem álmodott... Beszéltünk és azt mondta, hogy tudja, hogy hülye volt, hogy fájdalmat okozott.... Adjak neki egy utolsó esélyt ... Találkoztunk újra, persze csak a beszélgetést követő 1 hét múlva, mert Ő nem ért rá. 2 órát beszélgettünk kb... Jól éreztük magunkat, de lényegében nem érintettük a lényeges dolgokat, nem akartam a fejéhez vágni, azt hittem tanult belőle, és most már minden rendbe jön. Hogy innentől kezdve másképpen csinálja. Azt mondta, hogy reméli egyszer megnézem hogy hol lakik... Hogy lesz a munkájával kapcsolatban egy párnapos bemutató vidéken, reméli, hogy majd elkísérem ... Hogy részéről bármi lehet ebből a dologból, akár házasság is. Szóba jött, hogy munkahelyet vált, hogy több ideje legyen, meg már fárad is ... Valóban sokat dolgozik ... De nem változnak a dolgok, annak ellenére, hogy tudja, ez az utolsó esélye, mindig van valami, ami fontosabb, mint én, az hogy találkozzunk ... Nem értem miért kérdezi meg randi végén, hogy lát-e még, de biztosan lát-e még, ha egyszerűen ő nem képes rám időt szakítani ...? Minek beszél házasságról, ha egy kapcsolatig képtelen eljutni... Felhívott egy orvost, hogy megkérdezze tőle, mi lehet a baj, miért teszi ezt velem? Az orvos azt mondta neki, hogy nincs előtte megfelelő családmodell blabla... Pedig ez butaság, engem is az élet nevelt, a szüleim sosem foglalkoztak velem, sőt ... Mégis családra vágyom, tudok szeretni, ragaszkodó és hűséges vagyok ... A gond szerintem azzal van, hogy volt egy nő az életében, akibe nagyon szerelmes volt. Talán 2 évet lehettek együtt. Semmi nem történt köztük. Az a nő is vallásos volt és eléggé fura dolgai, kikötései voltak egy kapcsolatot illetően. Amikor vele volt is dolgozott, vele mégis minden nap találkozott... Engem felhívni nincs ideje. Nem értem mit akar tőlem? Tudja, hogy én szerelmes vagyok és fáj, amit velem tesz ... Tudom, hogy az én nézeteim is furák ... Mert hívő vagyok. Én azt gondolom, amit Isten. Ha két ember akar egymástól valamit, szeressék, tiszteljék egymást, szánjanak egymásra időt, és házasodjanak össze. Rosszul esik neki, ha linknek nevezem. Valójában tisztességesnek gondolom. Egy szerethető érzékeny férfi, aki csalódott és talán csak bezárkozott és a munkába menekül és lehet, hogy csak fél egy újabb csalódástól. Lehet, hogy csak fél kimutatni az érzelmeit... Egyáltalán lehetnek irányomba érzelmei? Nem értem őt... Ha erről kérdezem, nem válaszol ... Lehetséges, hogy nem tudta közel 2 év után még mindig lezárni az előző kapcsolatát? Mi lehet a probléma? Tudom, hogy türelmetlen ember vagyok... De melyik nő lenne képes úgy várni egy férfira hónapokat, hogy a férfi szinte nem is keresi? Volt, hogy felhívott egy hétfői nap, hogy szerdán készüljek, eljön hozzám... Erre szerdán sehol nem volt, még csak nem is szólt, hogy mégsem jön... Telefont nem vette fel ...Milyen dolog már ez? Megbocsájtottam már ezeket neki, nem akarom ezeket többet a fejéhez vágni ... Nem tudom meg lehet-e még menteni ezt a dolgot, vagy csak segíteni neki a következő nőnel kapcsolatban... Lehet, hogy mindössze csak annyi a probléma,hogy nem érez irántam semmit? És más nővel majd működik neki a dolog? Mit tegyek? Tisztelettel: Viki