A kérdés
Jelenleg éppen lázasan "keresem" "álmaim munkahelyét", de sorra pattannak vissza az önéletrajzok. A munka természetesen felelősségteljes, feltehetően elég stresszes, és jó kapcsolatteremtő és szervezőkészséget kíván. Szóval ez nagyon érdekes, mert egyrészt egy olyan állásért kilincselek már hetek óta, ami eléggé ellentétes a személyiségemmel, másrészt meg szerintem tudat alatt én állok a saját boldogulásom, előmenetelem útjában. Az utóbbi két évben ez 6. munkahelyem, és most már nem akarok váltani, csak akkor, ha tényleg találok egy jobbat, de szenvedek, és nem érzem magam odavalónak. Megrekedtem egy állaptban, és ha váltok, akkor csöbörből vödörbe. Mindig visszatérnek a már jól ismert problémák: nincs elég órám, össze-vissza dolgozom, ezért egyáltalán nem tudom tervezni az időmet, esetleg a munkatársakkal vagy a főnökkel lesz valami konfliktus. A mostani főnökömnek pl. semmi sem elég jó, és hiába próbálok a kedvére tenni, mindig talál valami hibát a munkámban.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Levélíró! Problémája valóban az élet sok területére kiterjed. Összefoglalva talán a szociális szorongás (szociális fóbia) kifejezéssel lehet a legtalálóbban leírni, ami az Ön esetében feltehetőleg kiterjed mind a társas, mind pedig a teljesítményhelyzetekre. Vegyük sorjában a leírtakat. A szorongás érzése is meghúzódhat a fokozott fáradtság hátterében. Ettől függetlenül érdemes lenne elmenni egy alapos kivizsgálásra, mert sok más dolog is okozhatja, vagy legalábbis hozzájárulhat, amin adott esetben könnyen lehet segíteni. Ha több energiája lesz, máris könnyebben mennek majd a dolgok, és kialakulhat egy pozitív spirál, melyben a sikerek további aktivitásra inspirálják majd. A sport (és általában az intenzív mozgás) az egyik legerősebb szorongásoldó. A perfekcionizmus (nem tévesztendő össze az igényességgel) sajnos egy olyan személyiségvonás, ami nagyon is alkalmas arra, hogy megkeserítse az életet, hiszen gyakorlatilag soha nem képes önmaga számára „elég jól” teljesíteni. A munkahely keresés többnyire kifejezetten frusztráló tevékenység. Hallottam olyanról, aki kb száz önéletrajzot küldött el, mire valóban megtalálta álmai munkahelyét. Azon viszont mindenképp érdemes alaposan elgondolkodnia, miért akar olyan munkát végezni, ami fokozott stresszel jár, miközben elég nehezen viseli a feszült helyzeteket. Kicsit olyan, mintha eleve annyira magasra tenné magának a lécet, amit csak leverni lehet. Ez fakadhat a perfekcionizmusból, a nem megfelelő önismeretből, vagy a külső elvárások túlzott szem előtt tartásából. A főnökkel való konfliktusokkal kapcsolatban: lehetséges, hogy valóban „pikkel” Önre, de elképzelhető, hogy talán van némi igazság is abban, amit mond. Lehet, hogy érdemes lenne vele egyszer leülni, és alaposan átbeszélni, mi is az, amit kifogásol. Az asszertív kommunikációs stílus nagyon sok mindent megold, könnyebbé tesz, és egy tanulható készség. A kéz kivörösödése lehet allergiás tünet, de lehet, hogy az intenzív szorongásos reakció része. A szociális készségek ugyancsak tanulhatók, fejleszthetők. Nem születünk egyformának ezen a téren, és a későbbi szocializációs folyamat (család, óvoda, iskola) még inkább növelheti a különbségeket. Általában arról van szó, hogy tévesen értelmezi a többiek reakcióit, és idővel kialakul egy olyan „szűrő”, ami az információknak csak egy részét engedi feldolgozni. A stressztűrő képesség ugyancsak fejleszthető. Az viszont mindenképp része a stresszkezelésnek, hogy a céljainkat optimálisan válasszuk meg. Üdvözlettel: Thiery Henriette