A kérdés
Nincs senki, aki szeretne, aki együttérezne velem. Több agybetegséget diagnosztizáltak nekem, de egyikről se hiszem el, hogy valójában lennének nekem ilyen betegségeim. Az életem fő problémája, hogy mindenkinek a környezetemben vagy előítélete van velem szemben, vagy a pénzt érzik a legfontosabbnak, vagy alulképzettek. Senki se érti, hogy miért tiltakozom az ellen, hogy lennének agybetegségeim és valóban szükség lenne a gondnokságra, ami alá részlegesen korlátozóan helyeztek. Szeretném megosztani a gondolataimat olyan személlyel, aki képes ésszerűen, szeretettel élni és érzelmileg is mellettem, velem lenni együtt. Szeretnék beszélgetni valakivel, aki nemcsak biokémiai folyamatnak lát engem, mint a pszichiáterek, hanem érző emberi lénynek.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Tisztelt Kérdező! Leveléből nem teljesen világos , hogy az agybetegség, az agydaganat, vagy pedig pszichiátriai kórkép, és ha az akkor melyik pontosan. Ma már a legtöbb pszichiátriai kórkép , gyógyszerrel és pszichoterápiával együtt karban tartható. A szeretetre való igénye teljesen normális emberi szükséglet, ez minden emberben megvan ez a vágy. Amennyiben a pszichiátertől csak gyógyszeres terápiát kap keressen fel pszichoterapeutát, aki a diagnózisnak megfelelő pszichoterápiát tud biztosítani. Amennyiben korlátozottan cselekvőképes, ehhez lehetséges hogy a hozzátartozó hozzájárulása szükséges. Köszönettel: Boros DóraKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
