A kérdés
Tisztelt Pszichológus! Kb 3 éve jelentősen megromlott a házasságunk, amelynek köszönhetően én a munkába menekültem. Sajnos itt sem értem el kimagasló eredményeket, amelyek segítettek volna az önértékelésem helyreállításában. A férjemmel decemberben leültünk megbeszélni a kialakult helyzetet, és annak lehetséges megoldását, de olyan, mintha nem is egy nyelven beszélnénk. Szerinte a megromlott kapcsolatot főként én idéztem elő, mert feleségként és családanyaként sem álltam/ állom meg a helyem, és állandóan rosszkedvű vagyok. Egyre kilátástalanabbnak érzem a helyzetem, úgy érzem, hogy egyedül nem tudom és talán már nem is akarom megmenteni ezt a házasságot. A férjem nem tudja, hogy mit akar, nem bíztat semmivel, nem ígér semmit a jövőre nézve. Bennem az elkeseredettség és a düh váltakozik, az önbecsülésem pedig a padlón van. Szeretnék ebből a helyzetből mielőbb kilábalni, de úgy tűnik, hogy jelenleg csak magamra számíthatok. Két fiam van, akikkel a vívódásaimat nem tudom megosztani.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező ! Nagyon sajnálom a kialakult helyzetét és azt is, hogy ennyire nehéz már a beszélgetés, az egymás felé fordulás. Azt gondolom nem mondok újat azzal,hogy a jól működő kapcsolatok a nyitottság, őszinteség, szeretet pillérein nyugszanak mindkét fél részéről. Abban az esetben, ha az egyik fél nem lép, elzárkózik a változás elöl és maga sem tudja mit tegyen úgy nagyon nehéz átbeszélni a problémákat és persze a higgadt beszélgetést nehezíti a düh és az elkeseredettség is. Több lehetséges útja van a probléma megoldását illetően:- Még egyszer felvetni a beszélgetés és megoldás lehetőségét akár mediátor vagy terapeuta segítségével.- Saját elakadásait, érzéseit, gondolatait átvizsgálni, megnézni mikor kezdődött az elsiklás a kapcsolatban, lehet, hogy már három évvel ezelőtt is voltak jelek. Mi az a viselkedésmód, amivel Ön járult ehhez hozzá, most hogyan tudná kezelni a dühét, pontosan mire irányul ez a düh, hogyan hozza összefüggésbe a saját értékét az egész problémával és lesz ezáltal elkeseredett és önvádló ? Kik azok az emberek akikkel ezt meg tudja osztani ? Ha nincsenek és Ön sem érzi elég erősnek, kitartónak magát a probléma megoldásához, ismer-e olyan pszichológust, akivel át tudná ezeket a kapcsolati problémákat, a saját öntiszteletének elvesztését beszélni ? Milyen lehetőségei vannak, házasságon belül, kívül? Mi van a fiaival, ők hogyan kapcsolódnak a történethez? Egyszóval rengeteg kérdés megválaszolása, feladat megoldása vár Önre, még akkor is, ha a férje nem partner az egészben. Mi lenne az az első lépés, cél ami mentén elindulhatna? Nagyon jól tette és teszi, ha a vívódásait nem osztja meg a fiaival, még akkor sem, ha azok már nagyobbak, mert biztosan bennük is rengeteg érzés, gondolat váltakozik. Inkább javasolt az ő problémáikról beszélni, lehetőséget adva nekik, hogy kimondhassanak mindent ami bennük van és sokat együtt lenni, ami akár segíthet a düh és elkeseredettség csökkentésében is és megmutatja az élet más perspektíváit is. Kívánom, hogy legyen ereje elindulni a felfedezés, megoldás útján, kár lenne még három évet várni. Üdvözlettel Balázs NelliKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
