A kérdés
Tisztelt Doktorúr/Doktornő! Párom az utobbi időben heves dükitörésben végzödő féltékenykedésbe kezdett. Eleinte még szép szavakkal és nyuktató hangnemben csititgattam de mára már elfogyott a lelkesedésem. Az ő állitása szerint ez azért van mert mindig minden nőt megbámulok (pl azért állok csak meg a zebránál hogy megnézzek egy nőt), meg mert állítólag olyanokat hall hogy én mindenkivel flörtölgetek, de mikor rákérdezek hogy kitől hall ilyeneket akkor azt mondja hogy mindenkitől, ha pedig azt kérdezem hogy kivel flörtölgetek akkor az a válasz hogy mindenkivel. Hiába mondom neki teljes öszinteséggel hogy nekem tiszta a lelkiismeretem és probálom gyözködni egyszerű teljesen le vagyok írva. Teljes szent meggyőzödése hogy hazudok és ezt annyira magabiztosan állítja hogy néha majdhogy nem belélmbeszéli hogy tényleg velem van a baj. Egyszerűen nem tudom mit csináljak. Előre is köszönöm a segitséget.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Egy történetnek mindig több oldala van, több oldalról rá lehet nézni, nyilván most csak az Ön szemszögéből tudunk ránézni. Így a leírtak alapján elmondható, hogy erős féltékenységről van szó, az, hogy a kórosság kategóriájába tartozik-e, az nyilván csak a párjával végzett diagnosztikus munka után jelenthető ki. Ami persze azért nehezített, mert ő egyáltalán nem látja a saját szerepét ebben a konfliktusban. Jó lenne felgöngyölíteni, hogy hol veszett el a bizalom, történt-e esetleg valami, ahol ez a folyamat elindult, amit Ön észre sem vett vagy nem tulajdonított neki jelentőséget, a párja, pedig szemebsült a szeretet elvesztéssel, azzal a veszéllyel, hogy bejöhet a képbe egy harmadik fél is. Ezt a helyzetet ő nem azzal próbálja feloldani, hogy jobban védelmezi a kapcsolatukat és esetleg úgy viselkedik, hogy Ön őt láthassa a legfontosabbnak, hanem a szorongásából egy nagy adag harag nőt ki és minden felületet megragad a támadásra. Mit lehet tenni? Sajnos ha jól hallom ez már olyan mértékű és az Önök közötti kapcsolat is olyan mértékben elmérgesedett, hogy jó lenne bevonni egy harmadik felet, párterapeutát vagy pedig egyéni terapeutát a felsége részére. Mivelhogy beszűkülésről van szó, itt az utasítgatások, védekezések, visszatámadások csak olaj a tűzre, a legjobb technika a visszakérdezés, meghallgatás, célok újra értelmezése, a kapcsolatukról való beszélgetés, mi jó benne, mi az ami hiányzik, azt hogyan tudnák pótolni stb. ? Remélem sikerül újra felnőtt-felnőtt kapcsolódásba kerülni és vagy valakivel vagy egyedül átbeszélni az elakadást. Ha ezek után sem változik semmi, akkor kóros féltékenységre lehet gyanakodni és ezzel már csak terápiásan érdemes foglalkozni. Azt Önnek kell meghatározni, hogy mit szeretne ebben a kapcsolatban megélni, Ön miben tudna változni, merre felé szeretné venni az útját és mi fér bele. Ha ezt letisztázta, akkor ennek képviselésével legalább Ön stabilizálódhat és ennek fényében konkrét döntést is hozhat a továbbiakról. Sok kitartást, türelmet, önreflexiót kívánok: Balázs Nelli, klinikai szakpszichológusKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
-
-
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
