A kérdés
Kedves Pszichológus!Van egy fiú barátom, akire évek óta sohasem gondoltam másként.Az utóbbi időben viszont többször álmodom róla, nap közben sokat gondolok rá.Most egy tanévre elutazom külföldre és egyébként is többször úgy emlegetett, hogy milyen jó barátok vagyunk, és soha semmi jelét nem adta annak, hogy ezt másként gondolná.Próbáltam randizni éveken át, most 27 éves vagyok, de még nem volt senkim.Valahogy nem találtam a megfelelő személyt, ő viszont annyira tökéletesnek tűnik, annyira boldog vagyok, ha találkozunk.Utána viszont nagyon szomorúnak és magányosnak érzem magam.Arra gondolok, mennyivel jobb lenne vele.Mégis esélytelennek érzem ezt.Szeretném elfelejteni, mert úgysem leszek itthon sokáig, de az is eszembe jut, hogy ha tétlen maradok, örökre elveszíthetem úgy, hogy semmit sem tettem.Viszont annyira érzem, hogy ő nem akar tőlem semmit, hiszen lett volna rá alkalma, hogy ezt kifejezze.Ő nem olyan bátortalan, mint én vagyok.Előre is köszönöm a választ, véleményt.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Köszönöm, hogy írt az oldalra. Leveléből is kitűnik, de az élettapasztalatok is ezt támasztják alá, hogy a szerelemnek, ismerkedésnek, párkapcsolatnak rengeteg formája van. Tehát egyáltalán nem ritka, hogy valakik barátságból lépnek tovább. Azt gondolom, hogy ilyen esetben mindkét fél általában azért nem mer lépni más irányokba, mert fél attól, hogy ami olyan jól működik esetleg elveszik vagy módosul. Az a fél, aki elmondja az érzéseit, biztos szeretne lenni a másik érzéseibe is, viszont felmerül benne a kérdés, hogy azt hogyan ellenőrizze le, így marad az érzések elfojtása, a bátortalanság,a halasztgatás, akár az eltávolodás is. A szerelem megnyilvánulásának is rengeteg változata van, nagy szenvedélyek nélkül is lehet szerelmesnek lenni, így nem tudhatjuk, hogy mit érez az Ön által leírt fiú és tényleg ezt csak akkor tudja meg, ha erről elkezdenek beszélgetni. Nagyon tetszik az a mondata, " hogyha tétlen maradok, örökre elveszíthetem úgy, hogy semmit sem tettem". Azt gondolom, erre lenne érdemes helyezni a hangsúlyt. Ha egyenlőre nem is a direkt kinyilatkozást választja, lehetne ez téma Önök között, beszélgetni a szerelemről, ki mit gondol erről, hogyan éli meg, barátok között is lehet téma és ebből utána már csak egy ugrás, hogy elmondja mennyire örül neki, mennyire jól érzi magát vele és milyen kérdések merültek fel Önben. Ki mennyire tökéletes kérdés is általában akkor szokott kiderülni, ha problémákat vagy különböző nehezebb témákat kell átbeszélni, az őszinte beszélgetés erre is jó lenne és kiderülne, hogy mi van akkor, amikor esetleg nincsenek egy véleményen vagy intenzívebben be kell vonni az érzelmeket, érzéseket. Tudom, hogy most el fog menni egy évre és ez vízválasztó lehet sok szempontból, de hát az élet nem áll meg és gondoljon csak bele mennyire megterhelő úgy útra kelni, hogy nagyon intenzíven lekötik a fel nem dolgozott, ki nem mondott témák és problémák. Remélem a levelem kapcsán sikerül tovább gondolnia helyzetét és megtalálnia azokat a kérdéseket és válaszokat, melyek túllendítik pillanatnyi állapotán. Sok sikert kívánok ehhez. Üdvözlettel, Balázs Nelli