együtt vagy nélküle

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Tamás, köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával, megértem milyen nehéz lehet Önnek átélni ezt a bizonytalanságot a magánéletében, 2 éve reménykedni, hogy visszarendeződnek a dolgok. Azt írja, a család legfontosabb az Ön számára, ez nagy érték, komoly erőforrás ahhoz, hogy higgyen és azon munkálkodjon, hogy rendezzék a kapcsolatukat. Nem ír arról, hogy milyen volt korábban a házasságuk, mennyire tudtak egymás igaz társai lenni az évek során, mennyire tudták megosztani egymással örömüket, bánatukat, mi volt az összetartó erő, a motorja a kapcsolatuknak? És vajon mi lehetett felesége indítéka, amikor a család melegén kívül kereste a boldogságot? Az is felmerül bennem, hogy vajon megtalálta-e? Egy kapcsolatot ápolni, gondozni kell, naponta tenni érte, hogy égni tudjon a láng, hogy megmaradjon az együtt vagyunk öröme. Ön azt írja, hogy a hétköznapi rutin, a kötelező feladatok, szerepek, a sok tennivaló elhomályosította az odafigyelést önmagukra. Vajon mit ért Ön azalatt, hogy lehetőségeihez mérten mindent megadott feleségének? Odafigyelést, gyöngédséget, elfogadást, támogatást vagy anyagi biztonságot? És mi az, amire a felesége vágyott? Sikerült-e a szándéknak és a vágyaknak találkozniuk? És vajon hol vannak az Ön szükségletei? Úgy olvasom ki sorai közül, hogy Ön jó férj és apa, ami örömteli és nagy érték lehet családja számára. Csak megengedi-e vajon saját magának, hogy egyéb igényei, vágyai is felszínre törjenek? Meg tudta-e élni ebben a kapcsolatban azt, amire lelke mélyén leginkább vágyott? A bizalom elvesztése nagyon fájdalmas. Ilyenkor a bennünk lévő gyermek fájdalma ébred újra, megelevenedik az őstörés, a lélek képtelen feldolgozni a szeretet megvonását, ezért küzd érte, alkalmazkodik a helyzethez, alárendelődik. Azt írja, a felesége nem önszántából vallotta be a megcsalást, vagyis nem akarta kockáztatni a házasságukat. Vajon az Ön megbocsátására van-e szüksége a feleségének, arra, hogy minden visszaálljon a régi kerékvágásba és menjenek a dolgok tovább úgy, mint korábban? Minden krízis a megújulás lehetőségét hordozza magában, megismételhetetlen lehetőséget kínál a változásra. Úgy érzem, mindkettejükben megvan még a nyitottság a dolgok megbeszélésére, az igények és vágyak felkutatására, összeegyezetésére és az új alapokra helyezett egymásra találásra. Merje felvállalni felesége előtt érzéseit, vágyait, mondja el neki, hogy szereti. Találja meg a szavakat, hogy elmondja számára, mit remél a kapcsolattól, milyen hosszú távú elképzelései vannak. Kérdezze meg őt a vágyairól, beszélgessenek! Jó kiindulási pont megtalálni a kapcsolat arany tartalékait, azokat az emlékeket, értékeket, melyek annak idején összekovácsolták Önöket. Kislányaik részesei és elszenvedői ennek a helyzetnek. A gyerekek érzékeny receptorokkal rendelkeznek a szülők közötti érzelmi viszonyok letapogatására, minden bizonnyal tudatában vannak kapcsolatuk válságának. A maguk szintjén joguk van ismerni nagyvonalakban a helyzetet. Elengedhetetlen tudniuk, hogy nem ők felelősek a kialakult válságért és azt is, hogy a szülők erőfeszítést tesznek azért, hogy visszataláljanak egymáshoz. Sok erőt kívánok Önöknek mindehhez! Üdvözlettel: Mezei Noémi, családterapeuta