Search a listing

Csak nekem nagyok az elvárásaim, vagy tényleg más partner illene hozzám ???

Biró Eszter
Biró Eszter 2014. május 5.

A kérdés

Először írok ide, egy fontos dolog miatt ami az egész életemet befolyásolja... Őszintén és nyíltan fogalmazok, nagyon nagy szükségem valami támpontra: Temperamentumos - nagy habitusú - nagyon nyitott, közvetlen - kedves - nagyon lelkes - kreatív ember vagyok. Olyan olaszos beütésű - eléggé szenvedélyes férfi fajta... szeretek salsa klubbokba eljárni, és eléggé érzékien bánok a nőkkel. Emellett tavaly 4 hónapig voltam a depressziómmal pszichoterápián, előtte folyamatosan öngyilkos akartam lenni, azóta nagyjából rendbe jött az életem a suicid gondolatok abszolút megszűntek, viszont szorongások visszamaradtak, alvás hiány esetén + bizonyos kiváltó okoknál. Na a kérdésem pedig a következő... Társkeresés... Határozott személy vagyok, megvannak a céljaim, vállalkozást építek jelenleg, és ugyanilyen határozott vagyok a partner keresés tekintetében is... Megvannak a konkrét elképzeléseim, hogy milyen társat szeretnék... Legyen nagyon szenvedélyes - inteliggens - érzéki - gyengéd - és legyen tartása, ne essen azonnal az ölembe - és viselkedjen nőként. Illetve engem olyan dolgokkal lehet lenyűgözni ha valaki kreatív, vagy akár gyertya fényes vacsorával lep meg, vagy akármi más.. nyílt de ugyanakkor mégis olyan... kiismerhetetlen, vagyis legalábbis olyan... szóval nem olyan aki csak csendesen mellettem van, minden mindegy neki, mindennel egyetért, nincs saját véleménye, nincs személyisége, határozatlan. És most ismerkedek egy lánnyal, aki külsőre nagyon szimpatikus, értékrendre is abszolút stimmel, az életről alkotott elképzelésre is... DE... csendes, nem nagyon van véleménye a dolgokról, persze ha kérdezem elmondja a gondolatait, de olyan kis visszafogott. Illetve még nem volt szexuális kapcsolata férfival, és elmondtam neki, hogy ezzel nincsen problémám, türelmes vagyok vele nagyon, ha eljön az ideje a szexnek köztünk, majd szépen lassan belejön... Viszont én szeretek szenvedélyes lenni, elveszni a másikban, és volt olyan, hogy hevesebben szenvedélyesebben csókolóztam vele, és később megkérdeztem tőle, hogy jó e a tempó az intimitás terén, vagy változtatni kellene, erre mondta, hogy jó, csak hogy amikor hevesebben csókolom azzal még nem tud mit csinálni... és amióta kijött ez a gondolat, előjött egy kicsit a szorongásom, mert tényleg egy igazi - erotikus nőre vágyom, aki ha kell tud romantikus - szorgalmas - de érzéki is lenni. Akivel lehet olyan igazán nagyon jól szeretkezni, és tud bánni a férfival. Olyan igazi nő, akit ha elviszek vacsorázni, nem csak mosolyog, és végig üli, hanem élvezi és akár van egy két csípősebb megjegyzése is, akivel is játékos - flörtölős a dolog. És amióta megfogalmazódott bennem, hogy ebből a lányból hiányoznak nekem ezek a nőies vonások, azóta előjött egy picit a szorongásom... És egyszerűen őrlődök, fáj nagyon, mert már benne vagyunk a kapcsolatba igen mélyen, de mégsem érzem azt a mély szerelmet, hogy megveszek érte, hogy odavagyok 1000% ig érte, kicsit olyna mintha csak egyoldalú lenne a kapcsolat, ő oda van értem, de nekem ez kevés :'( És nem tudom, hogy irreális " nem létező álom - nő" elvárásaim vannak, aki igazából nem is létezik csak a filmekben, vagy ezek normálisak és változtatni kéne, vagy pedig ( ha járható ez az út - megteszem , kerüljön akár 2 évbe is, mert alapvetően nagyon tetszik a személyisége a lánynak ! ) csak legyek türelmes, és ahogy majd megszokja a szexet, amikor már nem fog pironkódni, előjön belőle az igazi nő, a szenvedély, ( mert vannak erre mutató jelek, csak hát még az elején van a dolgoknak ) stb. Mindenféleképp tervezek elmenni ezzel a problémával pszichológushoz, de kérem valami támpontokat gondolatokat adjanak... Irreális vagyok? Meg akarom változtatni a másikat - vagy csak mutatni neki új utakat? Vajon lehet, hogy igazából semmi bajom a lánnyal , csak egyszerüen a pszichés gondjaim állnak az rossz érzések mögött ( ugyanis gyerekkoromban családomtól folyamatosan azt kaptam meg - és vissza maradt - hogy én nem érdemlek meg szeretetet ) és lehet, hogy igazából ez cseng vissza, csak ezt nem tudom, és ezért hozok fel mindenféle érveket, hogy miért >nem jó< ez a kapcsolat és igazából ( ha lenne )a következő 3 - 4 lánnyal is így járnék majd? Kérem segítsenek egy kicsit bővebb levéllel !! Nagyon sok hála érte!

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező, kétségkívül igaza van, hogy aki úgy nő fel, hogy "nem szerethető", annak nehezebbek a feltételek, amikor párkapcsolatot keres, hiszen ha egyszer végre szeretik, nehezen hiszi el, hogy ez nem tévedés, hanem igazán fontossá vált valakinek. De kezdem az elején. A levelében felvetett témákat kétfelé bontanám, nem jó, nem indokolt ezeket összemosni. Először is: Nem írt depressziós-szorongásos problémái összefüggéseiről, Ön nyilván erről sokat tud, és sokat is dolgozott rajta, ha egyszer most jól van. De ez a problémakör önmagában is ad Önnek feladatot, fontos, hogy egyensúlyban tartsa magát, ha kell pszichoterápiával, ha kell, egyéb eszközökkel. Ez teljesen függetlenül a párkapcsolati kérdésektől önmagában is nagyon- nagyon fontos. A levelének a párkapcsolati részével kapcsolatban is van néhány fontos dolog, amiről érdemes szót érteni. Nagyon határozottnak érzem az elképzeléseit azzal kapcsolatban, hogy milyen párt keres, milyen legyen az a nő, aki Magának tetszhet. Olyan, mintha biztonságos bástyát épített volna magának az elképzeléseiből, mintha ezzel csökkentené a párkereséssel együttjáró bizonytalanságokat. Fura helyzetbe került, mert azt mondja ugyanakkor, hogy a barátnője személyisége, noha az elképzeléseitől sok mindenben eltér, nagyon tetszik Önnek. Lehet, hogy a szorongásai éppen azért támadtak fel, mert olyan vonzalom ébredt Önben, amire maga sem számított. Ráadásul minden kapcsolatban van persze bizonyos kockázat, hiszen amíg a szexről nagyjából tudni lehet tudni, hogy mi fog történni, addig egy szoros párkapcsolat - főként a kapcsolat elején - nehezen kiszámítható. És Önnek valóban nagy a felelőssége, hiszen a szex terén tapasztalatlan lánnyal hozta össze az élet, Ön jobban ismeri a szex útjait, mint ő, ez is elég nagy felelősség, értem is, ha emiatt is feltámadt bizonyos szorongása. Okos a kérdése, amit a levele végén feltesz, hogy vajon a lánnyal lehet a baja, vagy saját magával. Ez a kérdés elég okos és átgondolt ahhoz, hogy ne tudjam egy levélben, pusztán az Ön levele alapján egyértelműen megválaszolni. Én arra gondolok (de ez inkább egy végiggondolandó szempont, nem kiforrott vélemény a részemről), hogy szenvedélyesség ide vagy oda, Önnek van egy nagy óvatossága a párkapcsolatokkal szemben, ami miatt most nem, vagy nehezen engedi bele magát ebbe a párkapcsolatba, hogy majd a kapcsolat folytatása adja meg a válaszokat. A kapcsolatuknak a szexmentes területeiről nem írt. Tudnak jól beszélgetni? Bizalmas témákról is? Szoktak jó programokat csinálni együtt? Jól érzik magukat egymás társaságában? Vannak olyan filmek, könyvek, stb., amiket mindketten szeretnek? Ha valami fontos témáról beszélnek, találnak a véleményükben közös pontot, és el tudják viselni, hogy ha a másik mást gondol? Ismerik egymás barátait? Szimpatikusak mindkettejüknek a másik barátai? Vagy legalább van közöttük szimpatikus? Életvitelük, érdeklődésük, életritmusuk egymáséval összeegyeztethető? Vannak olyan tulajdonságaik, amivel idegesítik egymást? Ha vannak, tudják ezt valahogy kezelni, viselni? A kérdések sora nem teljes, de ezen a vonalon elindulva végig lehet gondolni, hogy mennyire ígérkezik jónak a kapcsolatuk. Ha sok a kapcsolatukban az érték, az egymáshoz illésüknek sok jele van, ha jó együtt, akkor azon kell morfondírozni, hogy minek gyötri magát az elképzeléseivel, ahelyett, hogy örülne a kincsnek, amit talált. Ha viszont a kapcsolatukban nem lel fel sok értéket, nem olyan jó az együtt töltött idő, akkor pedig olyasmi a jó kérdés, hogy mi az, ami mégis a leány mellett tartja, minek a vágya vagy ígérete csábítja Önt, az esetleg nem túl rózsás tények ellenére. Nagyon igaza van, szánja rá a pénzt és időt arra, hogy elmenjen ezekkel a kérdésekkel pszichológushoz, ne érje be egy felületes internetes levélváltással. Mert igaza van abban is, hogy a meg nem oldott problémák ismételten zsákutcába vezethetik az embert, ettől csak a jó önismeret védheti meg. Üdvözlettel: Biró Eszter

Kiemelt szakemberek a témában

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató