Szomatizáció, szomatoform zavarok

      A szomatizációs zavarok során az érintett személy olyan fizikai-testi tüneteket tapasztal, amiknek nincs kimutatható szervi vagy biológiai alapjuk.  A szomatizációs zavarok esetében az egyén rendszeresen orvosi vizsgálatokon vesz részt, de azok eredményei gyakran negatívak vagy nem magyarázzák meg teljesen a tapasztalt tüneteket.

      A tapasztalt testi tünetek összefüggésben állnak pszichés stresszel, szorongással, lélektani, kapcsolati konfliktusokkal. Az érintett személy gyakran aggódik az egészsége miatt, és a tünetek folyamatos vagy időszakos jelenléte jelentős nehézségeket okozhat mind az életminőség, mind a hétköznapi funkciók szempontjából (pl. munka, kapcsolatok, szabadidő stb.).

       Fontos megérteni, hogy a szomatizációs zavarok valódi tüneteket okoznak, amelyeket az egyén nem tud kontrollálni vagy tudatosan előidézni. A kezelés általában pszichoterápiás megközelítéseket foglal magában, amelyek segíthetnek az egyénnek megérteni és kezelni az alapvető pszichés okokat, de  rendelkezésre állnak gyógyszeres kezelési lehetőségek is. 

A pszichés konfliktusok, feszültségek, szorongások tehát, nem csak pszichikus tünetekben jelenhetnek meg, hanem testi tünetekhez is vezethetnek (Comer, 2005). A test és a psziché közötti kapcsolat meglehetősen szoros. A szomatizáció azt a jelenséget fedi le, hogy a pszichés tünetek testi tünetekbe konvertálódnak. Ez megnyilvánulhat úgy, hogy a feszültség a vegetatív idegrendszeri aktivitáson keresztül testi tünetekhez vezet (pl. hasmenés). Vannak olyan esetek, amikor szervi elváltozás (még) nem látható, de testi tünetek vannak (pl. tenziós fejfájás), ezek a funkcionális szindrómák. A krónikus feszültség átmeneti vagy akár tartós fiziológiai változásokhoz, szervi megbetegedéshez vezethet és krónikus ún. pszichoszomatikus betegségeket alakíthat ki (pl. gyomorfekély). A konverziós tünetképzés esetében a pszichés tünetek általában szimbolikus módon fejeződnek ki testi tünetekben, a tüneteknek pszichésen értelmezhető célja van, és a tünetek pszichoszociális tényezőkhöz kapcsolódnak (ezek általában neurológiai tüneteket utánoznak, érzéskiesések, motoros zavarok stb.).  A hipochondriázis esetében nincsenek (számottevő) testi tünetek, a beteg mégis szorong egészségi állapota miatt és attól tart, hogy súlyos beteg. Ebben az esetben a szorongás maga a beteg testi állapotával kapcsolatos.