Ez egy nagyon aktuális kérdés, hiszen manapság egyre több időt töltünk munkával és munkatársainkkal együtt, emiatt óvhatatlanul megnő konfliktus keletkezésének a valószínűsége.
A konfliktus látszólag ellentétes érdekkel bíró személyek, vagy csoportok között jön létre. A hangsúlyt a látszólagos jelzőn van, mert nem minden konfliktus jelent tényleges szemben állást. A munkahelyi konfliktus számos szereplő között keletkezhet. Lehet a beosztottak között, lehet a vezetők között, de lehet vezetők és a beosztottak között is. Egy amerikai kutatás szerint a konfliktusok harmadát a vezetők indukálják. Ez azért problémás, mert a munkavállaó ilyen helyzetben úgy érzi, hogy főnökével szemben nehezen, vagy egyáltalán nem tudja megvédeni saját magát. A munkahelyi konfliktusok gyakran súlyosbodnak, aminek az az oka, hogy szervezetek nem foglalkoznak a konfliktusokkal. Ennek következtében romlik a munkahelyi légkör, ami kihat a dolgozók teljesítményére, jelentősen rontva azt, ami növeli a szorongás szintet, valamint rombolja a vezetőkbe vetett bizalmat. A munkahelyi konfliktusok számos negatív hatással bírnak a szervezetre, ezek közül pár: megnő a fluktuáció, a távozott munkavállaók a cég rossz hírét keltik, cégen belül megjelenik a lopás, illetve az információ visszatartás.
Glasl a munkahelyi konfliktus lefolyását 9 egységbe sorolta, melyek 3 nagyobb csoportba rendezhetők. Az első csoport a közös megoldások. Itt még a dolgozók képesek külső segítség nélkül önmaguk elrendezni a konfliktust. A második csoport, amikor megoldáshoz már egy külső semleges közvetítő szükséges pl. mediátort kel bevonni. Az utolsó csoport a külső hatalmi kényszer bevonása. Ez arra utal, hogy a konfliktus megoldása egy külső autoritás bevonásával lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy nem minden konfliktus megy végig ezen a modellen, mivel számos konfliktus meg lehet oldani az első és a második szakaszban. A harmadik szakasz azért veszélyes, mert ott az érintett felek egymást mind anyagi, mind lelki értelemben tönkre akarják tenni már nem is igazán a munkával foglalkoznak sokkal inkább a másik tönkretételével.
Összeségében a munkahelyi konfliktus számos negatív hatással bír az egyénre nézve pl. növeli a stressz hormonok, valamint a szorongás szintet, ami teljesítmény csökkenéshez vezethet. Ezért, ha Ön egy olyan helyen dolgozik, ahol gyakoriak konfliktusok, akkor érdemes elgondolkodnia a munkahely váltáson.
Hollósy-Vadász Gábor
pszichológus
Komment írása