Mindfulness, az élet tudatos megélése 3. rész Gyerekek és a mindfulness

Idézzük fel egy kisbaba képét, aki a hátán fekszik és elmélyülten játszik a csörgőjével.

 Figyelmesen forgatja, nézegeti a csörgőt, minden apró részletét, rázogatja és hallgatja milyen hangot kelt vele, megtapogatja minden oldalról és legtöbbször meg is kóstolja, rágcsálja, és örömében aprókat sikongat. Percekig eljátszik így, csupán az érzékszervei segítségével nyert testi érzetekkel és nagyon jól érzi magát, a jelenben van.

A kicsi gyermekek is még belefeledkezve rajzolgatnak, hallgatják a mesét vagy éppen „homokfagyit” készítenek, aztán a közösségbe kerülve, ahol már szigorú napirend van, folyton figyelni kell másokra is, rengeteg az inger és az elvárás, kezdenek elszakadni az „itt és most”-ban megélhető élményektől. A telefonhasználat és a TV nézés pedig végképp elszakítja őket a valós világ élményeitől.

A gyerekek is túlterhelődnek

A gyermekek természetüknél fogva kíváncsiak, lelkesednek az új dolgokért, a tanulásért, hajlamosak a pillanatban élni, és rendkívüli módon figyelmesek tudnak lenni. De ahogyan a felnőttek, a gyerekek is gyakran túlterheltek. Fáradtak, elkalandozik a figyelmük és nyugtalanok. Sok gyermeknek túl sok feladata van, és nincs ideje „csak úgy lenni”, sietniük kell az iskolába, a következő órára vagy szakkörre. Megesik, hogy rengeteg dolgot kell egyszerre kézben tartaniuk: kezelni kell a kapcsolataikat és az érzelmeiket, otthon és az iskolában is. Sokat kell tanulniuk és teljesíteniük edzésen és a különböző különórákon, ami egyszerűen túl sok, nincs egy szabad percük se. Mindig úgy tűnik, hogy állandóan bekapcsolt állapotban vannak, na de hol van a szünetgomb? Az Ön gyermeke mikor volt utoljára olyan helyzetben, hogy csak feküdt a fűben és nézte az elvonuló felhőket?

Sok olyan iskolás gyerekkel találkozom munkám során, aki képtelen nevén nevezni, felismerni belső élményeit, testi érzéseit, maximum a jó vagy rossz megnevezéseket használja, járatlan a saját érzeteiben, érzéseiben és így nem is tud segíteni magán, ha negatív érzései, gondolatai elragadják.

A tudatos jelenlét gyakorlásával a gyerekek megtanulnak kikapcsolni egy pillanatra, hogy ráhangolódjanak a testükre, érzéseikre, és megérezzék, mire van épp szükségük. Ez megteremti számukra, hogy kilépjenek a robotpilóta üzemmódból, felismerjék a vágyaikat, és megtanulják elfogadni, hogy nem minden szép és jó. Azáltal, hogy megtanulják irányítani a figyelmüket, képessé válnak odafigyelni cselekedeteikre és azok következményeire. Megtanulják, hogy arra törekedjenek, hogy megértsék, ami bennük és másokban zajlik, így kevesebb konfliktusuk lesz másokkal. Már gyermekkorban megtapasztalhatnak olyan emberi értékeket, mint a figyelem, a türelem, a bizalom és az elfogadás.

Mit ad a mindfulness a gyerekeknek?

„A jelen pillanat az egyetlen, amelyben változni és változtatni, gyógyulni, szeretni és fejlődni lehet.” – John-Kabat Zinn

A tudatos jelenlétre való képesség már kora gyerekkorban is fejleszthető. A felnőttekkel végzett gyakorlatokhoz képest náluk sokkal fontosabb a játékosság, a felfedezés örömének hangsúlyozása és az aktivitás során megélt tudatosság. Hogy miért érdemes fejleszteni a gyerekek tudatos jelenlétre való képességét? Azokban az iskolákban, ahol bevezették a tudatos jelenlét fejlesztését (elsősorban Amerikában, Angliában és a skandináv országokban):

• javult a diákok önszabályozó képessége,
• hatékonyabban irányították ösztönös impulzusaikat,
• a figyelemzavar és hiperaktivitás tünetei csökkentek
• csökkent a társas agresszió a gyerekek között,
• jobban tudtak figyelni az órákon,
• hozzásegítette őket a környezettudatos magatartás és életvitel kialakításához is.

A gyerekek képessé váltak arra, hogy rálássanak a magukban zajló folyamatokra (érzésekre, gondolatokra), és így megfontoltabb döntést tudjanak hozni a viselkedésükkel kapcsolatban.

Eszköz a megnyugvásra, a kapcsolódásra

• A mindfulness gyakorlásával a gyerek olyan eszközt kap a kezébe, amely segíti az érzelmei és viselkedése kontrollálását, pl. segít lehiggadni, amikor túl izgatott vagy dühös.
• Segíthet összeszedettebb lenni, ha a gyerek izgul, amikor teljesítenie kell egy helyzetben: például iskolai dolgozat/felelés, szereplés, sportverseny, stb. esetén.
• Segíthet, hogy harmonikusabbak legyenek a kortárskapcsolatai vagy a családtagokkal való kapcsolata. A konfliktuskezelés egyik alapvető pillére, hogy tudatában vagyunk saját érzéseinek, és képesek vagyunk a másik fél érzéseit is elfogadni.

A cikksorozat következő részében arról lesz szó, Hogyan legyek mindful szülő?

Források:

Szondy Máté (2012): Megélni a pillanatot. Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája. Kulcslyuk Kiadó Kft.

Susan Kaiser Greenland (2018): Játékok a tudatos jelenlétért. Kulcslyuk Kiadó Kft.

Eline Stel (2019): Ülj figyelmesen, mint egy béka - Mindfulness-gyakorlatok gyerekeknek és szüleiknek Scolar Kiadó