Krízis, mint fejlődési lehetőség?

Azt kétség nélkül kijelenthetjük, hogy a modernizáció folyamatával összhangban nőtt azoknak a tényezőknek a száma és szerepe, amelyek a személy életében fordulópontot jelentenek. Ennek számtalan oka lehet, a közös bennük, hogy átmenetileg labilitást okoznak az addig megszokott életvitelben, ezzel konfliktusokat, de egyben lehetőségeket is generálva. Ezek alapján úgy tűnik, hogy életünk szinte el sem képzelhető krízisek nélkül.

A krízis görög eredetű szó, jelentése válság, fordulópont, stresszel teli változás (lehetősége). Ebben a definícióban különösen hangsúlyos a fordulópont jelentés, hiszen ez magában foglalja a krízis által kínált olyan lehetőséget, amely a személyiség fejlődéséhez vezet. Ilyen fordulópont esetében a személyiségnek döntés(eke)t kell hoznia, amely új konfliktus-megoldási stratégiákat, eszközöket igényel a már bevált módszerek helyett. A krízisek megoldása az, ami a megküzdő mechanizmusaink fejlesztésével növeli az énerőt, az önbizalmat, a biztonságot és személyiségünk problémamegoldó képességét.

A sokszínű fogalommagyarázatok valamint a köznyelvben jelen lévő fogalmi tisztázatlanság megnehezíti a krízis állapot felismerését. A krízis fogalmával gyakran összemosódik a veszteség, gyász, stressz, trauma, depresszió jelentése.

A pszichológiai értelemben vett krízis az az állapot, amikor a személy kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni; ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik számára; ezeket sem megoldani, sem elkerülni vagy kikerülni nem képes, főleg nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával.

A krízist kiváltó események váratlanok, érzelmileg hangsúlyosak, szorongást, tehetetlenség érzést indukálnak, a biztonságérzetet veszélyeztetik, a kiszolgáltatottság, esendőség érzését keltik. A krízis lefolyása időben korlátozott, 6-8 hét. Ez alatt az idő alatt az illető lényegesen sérülékenyebb, még abban az esetben is, ha később helyreáll egy új lelki és testi egyensúly.

A krízis fajtái

Fejlődési krízis: Erikson nevéhez köthető az a dinamikus fejlődésmodell, amely a felnőtt életszakaszokra is kiterjed. Az általa megalkotott nyolcszakaszos fejlődési modell szerint a személyiségfejlődés mozgatórugói az intrapszichés és szociális tényezők konfliktusai és a személyiség ezen szakaszokban megnyilvánuló jellegzetességei formálják az identitást. Két fejlődési fázis között, az életszakasz-váltáskor megjelenő pszichoszociális krízis óriási növekedési lehetőségeket rejt magában, de ilyenkor fokozottabban érzékeny is a személy. Gyermekkorban a fejlődési átmeneteknél azért gyakoribb a krízis, mert a már elégtelenné váló elhárító mechanizmusok nem tudnak megküzdeni az új és bonyolultabb feladatokkal (pl. serdülőkor).

Akcidentális krízis: Az akcidentális krízisek olyan véletlenszerűen előforduló, külső, provokatív tényezők hatására megjelenő események, amelyek váratlanul, hirtelen és sorscsapás szerűen érik a személyiséget. Minden, a személyiség korábbi relatív egyensúlyát bármilyen irányban megbillentő tényező provokálhat krízisállapotot (többek között a természeti katasztrófák, balesetek, érzelmi katasztrófák, szeretett személy elvesztése, haláleset, válás, súlyos sérülés, betegség, de házasság, terhesség, születés is előidézhet krízisállapotot).

Krízismátrix: Az egyén életének bizonyos időszakaiban a kétféle krízis (fejlődési krízis, akcidentális krízis) egyszerre jelenhet meg. A krízismátrix egy olyan hosszabb időszak (rendszerint életszakaszok közötti átmenet), amely alatt az egyén akár többször is átél érzelmileg felkavaró, kritikus helyzeteket, és ezáltal fogékonyabbá, sérülékenyebbé válik krízisek kialakulására. Ez a megnövekedett veszély jelentősen igénybe veszi a személy megküzdési képességét, de a személyiség egyensúlyának a korábbihoz képest magasabb szinten történő helyreállásának lehetőségét is magában rejti.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

További lehetőségek:

• Kék vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat)
  116-111
  https://www.kek-vonal.hu

• https://yelon.hu/
• NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyerekeknek telefonszolgálat
  06-80-505-101
  (06-1) 267-4900

Irodalom

Beáta, B. (2018). Serdülőkori önsértés. Budapest.

Csürke, J., Vörös, V., Osváth, P., & Árkovits, A. (2009). A lélektani krízis elméleti háttere. In J. Csürke , V. Vörös, P. Osváth, & A. Árkovits, Mindennapi kríziseink - A lélektani krízis és krízisintervenció kézikönyve (old.: 9-26). Budapest: Oriold és Tsai Kft.

Erikson, E. H. (1968). Identity: Youth and crisis. New York: W. W. Norton.

Hajduska, M. (2008). Krízislélektan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.