Lélektani eredet
A veszteségek és a „mindennapi krízisek” között szerepelhetnek az anyagi biztonság elvesztése, egy közeli barát vagy hozzátartozó halála, valamilyen komoly egészségügyi probléma. Mindezek olyan okok, amelyek depressziós tüneteket válthatnak ki. A depresszió megfelelő időben történő felismerésekor segíthet egy rövidebb időtartamú kezelés, de szóba jöhet a baráti vagy rokoni társas támogatás is.
Többszörös, ismétlődő frusztráció esetében jelenhet meg a tanult tehetetlenség jelensége. Jónéhány kísérlet és megfigyelés igazolta, hogy a kontroll elvesztésének érzése, valamint az ismétlődő frusztráció hangulatzavarhoz és fásultsághoz vezethet. Ekkor elsősorban nem a valós kontrollvesztés a probléma, hanem a motiváció elvesztése és a tettrekészség iránti vágy hiánya dominál.
A nevelés kapcsán sokszor merülnek fel olyan problémák, amikor a gyerekek szülei a szeretetüket teljesítményhez vagy egyéb feltételhez kötik. Ekkor felnőtt korukra elégedetlenséget, önbizalomhiányt és többször depressziós tüneteket is láthatunk az egyénnél. Ez igaz lehet azokra a gyermekekre is, akik egy olyan családi légkörben nőttek fel, ahol a szüleik nélkül nem dönthettek, és nem élhettek át elfogadást, megértést, és támogatást.
A személyiség egyes velünk született jegyei fogékonyabbá tehetnek a depresszió kialakulására. Ennek hátterében a legújabb kutatások szerint a bélbaktériumaink állnak, melyek az általuk termelt anyagokkal befolyásolják a bátorságot vagy éppen félősséget.
A gondolkodási mintáink jellegzetesek, melyeknek vannak depresszióra hajlamosító fajtái is. A depresszióra hajlamos személyek a vészhelyzeteket és a kihívásokat gyakran túlságosan pesszimistán értékelik, és a szinte mindig a saját kudarcuknak tulajdonítják a cselekedeteik következményeit.
A traumatizáltság is okozhat depressziót. Egy komoly trauma a pillanatnyi pszichés megterhelésen túl hosszútávú depressziós hangulathoz is vezethet, amikor az egészséges, és egyébként eredetileg pozitív gondolkodási sémák is megsérülnek.
A hosszan tartó lelki vagy fizikai stressz sokszor kimerült, fásult, kedvetlen állapothoz vezethet.
Testi okok
A depresszió minden fajtájánál zavarok fordulnak elő az agyi kommunikációs vegyületek működésében. Sokszor a kortizol stresszhormon túl magas szintje is kimutatható, például a vizeletben.
A pajzsmirigyműködés diszfunkciója is oka lehet a megjelenő depresszív tüneteknek, melyet érdemes egy orvosi vizsgálat keretében tisztázni.
Depressziós zavar számos gyógyszer használata és drogabúzus mellékhatásaként is felbukkanhat.
Különösen terhesség során, illetve a változókorba belépve érdemes számba venni azt a lehetőséget, hogy hormonális ingadozások is okozhatnak depresszív hangulatot.
Komment írása