A kérdés
A kisfiunk Zalán( 6éves) itthon egy boldog, kiegyensúlyozott kisfiú, de az oviba nem szeret járni, ami sajnos már testi tünetekkel is párosul. Az oviban gyakran hány, nem érzi ott jól magát. Alapvetően félénk, nem barátkozik könnyen. Kb. egy éve már jártunk gyermekpszichológushoz,de látható eredményt nem hozott. A karantén ideje alatt nem járt oviba, így semmilyen tünet nem jelentkezett. Szeptembertől viszont újra előjöttek. Teljesen tanácstalanok vagyunk a megoldást illetően. Ebben szeretnénk a segítségüket kérni. Köszönettel: Rózsahegyi-Balla Georgina.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Georgina! Több gyereknél is tapasztaltam az elmúlt fél évben, hogy mennyire nagy a viselkedésbeli különbség , amikor járnak iskolába vagy óvodába és amikor nem. Nyilván ennek oka van ( csak néhány gondolatébresztő : alkalmazkodás, interakciók, intimitás, elutasítottság, másság megélése. Esetleges bántástól való félelem, jogok, vágyak tiszteletben tartásának hiánya, sok inger. A felnőttek világában is nagyon megmutatkozott ez a fajta tünetmentesség amíg on-line voltak a munkahelyeiken és amikor nem. Persze ezt nem lehet általánosítani, de azért izgalmas tendencia, hogy mennyire kihatással van az emberi testre a külvilággal való kapcsolódás. Nagyon fontos tisztázni a panaszok kezdetét, pontosan mi történt akkortájban, ki hogyan reagálta le a hányást, hogyan próbáltak segíteni, volt-e bármi ami enyhítette, elmulasztotta. Továbbá nagyon fontos felderíteni, hogy milyen Zalán napja az óvodában, kik veszik körül, mit kell csinálnia, vannak-e esetleg olyan ingerek, melyek feszélyezik, van-e olyan dolog, amire legszívesebben azt válaszolná a gyereke, bárcsak ne történne meg. Ugyanezt a kérdéskört érdemes átgondolni az otthoni dolgok kapcsán is. Érdemes azt is átgondolni, hogy mi történt a pszichológusnál, mi miatt nem lett eredmény? Javasolt áttekinteni a családi mintákat is, ki az aki hasonlóan működik a a családban. Ön mit gondol, mit szeretne Zalán elutasítani, elhárítani, mi az amit ő ennyire nem akar, ha az ovit, vajon miért? Miben nyilvánul meg az ő félelme a kortársakkal kapcsolatban? Hogyan lehetne neki segíteni, hogy kevésbé féljen a csoportokban, így az oviban is? Zalán igen erőteljes tünettel reagál, ami azért is baj, mert felsértheti az állandó sav a torkát, felboríthatja az emésztését, étkezési szokásait a tünete. Továbbá plusz félelmet , szorongást okozhat, hogy mikor következik be, mérgesek lesznek-e, akár csinálhat magának bűntudatot is. Ez is érdekes és informatív lehet a diagnosztika és megértés szempontjából. Száz szónak is egy a vége, javaslatom szerint jó lenne keresni olyan pszichológust, akiben megbíznak és feltárni a problémákat, továbbá felszabadultabbá tenni Zalánt. Megszüntetni azokat a forrásokat, melyek ellen küzdenie kell, de nem tud vagy mer. A szorongás oldásra nagyon jók a népmesék ( varázsmesék), állatmesék, szabad mozgás és természetes anyagokkal való babrálás, szabad alkotás. Ezeket otthon is be lehet vezetni, továbbá beszélni a pedagógusokkal, ők mit látnak, mit gondolnak, miben tudnának segíteni. Zalánnak gyors segítségre van szüksége. Remélem sikerül szakembert találniuk és átgondolni a fentebb feltett kérdések mentén az elakadást, az elkerülés tárgyát. Sok sikert kívánok, Balázs Nelli