Pánikbetegség

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves a Krisztina! A szédülésnek több típusa van, mindegyik elég kellemetlen, és különböző okai lehetnek. Fontos lenne meghatározni, hogy melyik szédüléses tünetről van szó, és lehetséges, hogy alapos kivizsgálásra lenne szükség abból a célból, hogy kizárhatóak legyenek az idegrendszeri, érrendszeri és fül belső szerveit hallójáratot érintő szomatikus problémák. (Ezekben tud segítséget nyújtani orr-fül-gégész, neurológus, ideggyógyász szakorvos, illetve háziorvos tudná elirányítani a megfelelő szakorvoshoz. ) Természetesen a szédüléses tünet megjelenhet tisztán szorongásos mechanizmussal is, mint pl. pánikzavar részeként, de előfordulhat, hogy egyszerre van jelen a háttérben szorongás és egyéb szomatikus probléma, ezért lenne fontos az egyéb kivizsgálás, hogy ki lehessen zárni. A szédüléses tünet ha „pusztán” lelki eredetű, akkor is több oka lehet: túlzott stressz okozta lelki kimerültség, szorongásos eredetű zavarok, mint pl. pánikzavar és fóbiás zavarok, de lehet PTSD, vagy olyan esemény(ek), amelyek érzelmileg túlzottan felkavaróak voltak, de nem lett feldolgozva, mint pl. a vizsga helyzet, vagy bármilyen gyermekkori szorongásforrás. Mivel említi levelében, hogy mindig is szorongós alkat volt, és időnként intenzíven jelen van az életében, így valószínűsíthető, hogy szorongás mindenképp van a háttérben. Segítené a megoldás felé vezető út megtalálását, ha egy pszichológiai konzultáció során alaposan átbeszélné egy szakemberrel, hogy hogyan történt ez a bizonyos megszédülés, mi előzte meg, és hogyan zajlott, mi követte, és hogyan alakult a későbbiekben. A szédülés egyik formáját pl. szédülésrohamnak szokták nevezni, és az egy különösen ijesztő szédüléses tünet. Egy olyan váratlanul bekövetkező kontrollvesztett kellemetlen állapot, amelyet gyakran hányinger és hányás is kísérhet, és az ember szinte szó szerint talajvesztetten kiszolgáltatottnak érzi magát, még ha néhány másodpercig is tart, akkor is nagyon kínzó. És bár sokszor nagyon egyszerűen kezelhető szomatikus ok is állhat a háttérben, mégis akár ez a szédülés forma, akár másik típusáról van szó, ez a kellemetlen tapasztalás önmagában is könnyen szorongást kelt az emberben. Természetes emberi reakció, hogy ha valami kellemetlen számunkra, nem akarjuk újraélni, és félünk tőle. Ez a reakció kialakít egy félelmet azzal kapcsolatban, hogy a jövőben nehogy újra bekövetkezzen, és ennek következménye a szorongásos elkerülő üzemmód. Ez a félelem azonban sajnos könnyen ki tud terjedni egyre több helyzetre, mint ahogyan Önnel is megtörtént ld. utcára nehezen megy ki. Sőt sokszor a gondolata is elegendő, hogy a rossz élményhez társult testi tünetek beinduljanak, vagy átalakulnak és egyéb szorongásos testi tünetekbe fordulnak, mint pl. az Ön által említett verejtékezés, remegés, hideg végtagok. Ezzel a mechanizmussal kialakulhat pánikzavar pánikrohammal vagy anélkül, , ill. generalizált szorongást, stb..amely ha fokozódnak, és kezelhetetlenné válik, gyakran gyógyszeres kezeléssel egészítik ki. Az Ön helyzetében nagy valószínűséggel elegendő lenne pszichoterápiás támogatás ebben a fázisban, hogy megakadályozza a tünetek további fokozódását, és csökkentse azokat. Fontos tény, hogy az említett nyaralás óta, ez a megszédülés „csak” egy félelem, mert komolyabb megszédülése ténylegesen nem volt azóta máshol. Nem a megszédülést kell tehát megszüntetni (hisz ez nincs is jelenleg), hanem az attól való félelmet kellene legyőznie, és új megküzdési módokat kialakítani, hogy a félelmet a továbbiakban ne elkerüléssel küzdje le, - mert az elkerülés fenntartja ezt a fajta szorongást, vagy kialakít újabbat. Az elkerülés helyett le kell győznie magát a félelmet, és egészséges megküzdést kialakítani. Ez a cél többféle módon segíthető: kognitív terápiás technikák, szorongásoldó relaxáció, Autogén Tréning, hipnoterápia, KIP, NLP, egyéb élmény alapú technikák, vagy ezek ötvözete, és mindenek előtt az énerősítő célú beszélgetések… Mindenkinek más terápiás technika a legmegfelelőbb, ezért szükségesek eleinte a feltáró jellegű beszélgetések, mert első lépésben fontos lenne megértenie, hogy mindez miért történik Önnel. Ha Ön megérti, mit jelez Önnek a teste: egy szomatikus problémát, és/vagy azt, hogy pl. kibillent a lelki egyensúlyból, és ha megérti, hogy miért billent ki, ill. mi van a háttérben (pl. fiatal felnőttkori leválási nehézség, teljesítményszorongás, szociális szorongás…stb..) akkor sokkal hatékonyabban tudja majd legyőzni a félelmét, és újra megtalálni a lelki egyensúlyát. Olyan új megküzdési módokat fog tudni kialakítani, amivel a korábbihoz képest magabiztosabban fogja saját kézben tartani önmagát - a testét és lelkét egyaránt-, kontrollban tartani az életét, és ezáltal stabilabbá válva kevésbé lesz kibillenthető az egyensúlyából a jövőben, így a szorongásos üzemmódra sem lesz „szüksége” és megszűnnek a szorongásos tünetek. Mindezek miatt érdemes olyan szakembert felkeresnie, aki többféle módszerrel dolgozik, és személyre szabottan alkalmazva az említett különböző terápiás technikákat, az Ön együttműködésével hatékonyan fogja támogatni Önt az Én-erősítésben, önbizalom növelésében, szorongásforrások leküzdésében, komfortérzetének megtalálásban. Fontos továbbá, hogy mindezen célból olyan pszichológust / klinikai szakpszichológust válasszon, akit szimpatikusnak talál, és úgy érzi előbb vagy utóbb meg tudna nyílni neki, mert csak akkor tudja segíteni az önmaga megértésben, és ezáltal a tünetek hatékony hosszú távú kezelésében. További kérdés felmerülése esetén írjon ide, vagy email címemre: [email protected], vagy keressen meg megadott elérhetőségemen. Mielőbbi jobbulást kívánok. Üdvözlettel: Kozma Nikolett